Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939

258 akkor az angolok már rég elszállították volna minden kövét a British Múzeumba. Keresztyén középkori ábrázolásokról volt szó. Felemlíti Hunyadinak másik tévedését is, mikor a debreceni Nagyerdő Bál-tisztáját Bál papjaival hozza kapcsolatba. Az ilyen régészkedésnek külföldön ma már nyoma sincs „es nekünk is igyekeznünk kell, hogy a szük látkörüség esetlenségeitől e téren is megszabaduljunk". Hangsúlyozza az egyházi műemlékek kímélését, megmentését. Ha pedig meg kell valamit semmisíteni, írjuk vagy rajzoltassuk le s ezáltal mentsük meg a tudomány számára! Az Akadémia már 1847-ben bocsátott ki hasonló tárgyú felhívást, de Debrecenben Révész volt az első, aki az Ö55ZEOMLOTT TANYAI HÁZ A VAJOALAPOSÁN 30. kép. Összeomlott tanyai ház a Vajdalaposán. Zoltai Lajos vízfestménye, amelyet Ary Lajos főszámvevő részére emlékül készített 1930 ápr. 22-én. Aki vele jót tett, soha nem mulasztotta el annak viszonzását egy-egy dolgozatának vagy rajzának-festményének dedikált megküldésével. egyházi műemlékek ügyében szavát felemelte. Az ilyen ténykedések ma már a közgyűjtemények feladatai közé tartoznak. A múzeumi gondolattal egy síkon mozog Révésznek az a kis füzete is ( A levéltárak megóvásáról és rendezéséről, Debr., 1868), melyben az egyházi levéltárak anyagának jobb kezelése, rendezése és megóvása ügyében fejti ki a maga nézeteit. Ő maga, mint az egyházkerület levéltárnoka, elvei alapján rendezte a kezelésére bízott levéltárat. Amíg Révész Imre felsorolt tudományos dolgozatai révén közvetve szolgálta a debreceni múzeumi gondolat ügyét, addig egy 1861-ben névtelenül megjelent cikk egyenesen a debreceni múzeum-egylet s általa a Debreceni Múzeum megalapítását sürgette. Ez az írás a Telegdi Kovács László által alapított Debreczeni Ellenőr c. időszaki folyóirat III. füzetében látott napvilágot ,,A Debreczeni Múzeum-Egylet" címen, az Okolicsányi és Társa nyomdájában. Mindjárt bevezető soraiból kitűnik, hogy