Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939

238 Zoltai Lajos életében az 1900-as esztendő lényeges változást jelentett. Az előző év májusában búcsút, mondva a hivatalos újságszerkesztés nyűgös munkájának, több időt szentelhetett levéltári kutatásainak és ezáltal fokozottabb mértékben eleget tehetett Bernát István kérelmének a Magyar Gazdák Szemléje számára beküldött, már előbb említett dolgozatával. Pedig idejét levéltárosi teendői is nagyon igénybevették.. Alaposan kivette részét a közeledő 1901. évi népszámlálás előkészítő munkálataiból, abba bele kellett magát dolgoznia, mert Simonffy polgármester reábízta a népszámlálással kapcsolatos polgári teendők és tudnivalók népszerű ismertetésének megírását. Zoltai feladatát sikeresen, az öreg újságíró avatott tollával végezte el, a város pedig a dolgozatot saját nyomdájában kiadta „Ösmertetés a népszámlálásról Debreczen városában^ címen (8°, 19 oldal, 1900). Ez a szerzője által is elfeledett dolgozat volt második önálló formában megjelent füzete. A sors úgy hozta, hogy 1900 december 31-én végkép megszűnt a Debreczeni Ellenőr is, maga helyett ajánlva olvasóközönségének az Üj Debreczeni Friss Újságot, melynek élén Sas Ede és Harsányi Sándor állottak. A jó barátok szétszóródtak, a szerkesztőségi látogatások, est.elezések és éjjelezések elmaradtak. A liberális sajtó, a „Debreczen" így búcsúztatta kimúlt ellenfelét : „Tisztelt laptársunk a Debreczeni Ellenőr, mely 27 éven keresztül volt a kormánypárt helybéli napi közlönve, a mai napon beszüntette további működését. E rendkívüli érdekes eseménynek ezúttal sem kutatjuk okait s nem célunk ez alkalommal konzekvenciákat vonni belőle sem a jelenlegi kormányra, sem helybeli mindenkor hű mameluktáborának irodalom pártolására ;• ebben a tényben mi a tiszteletreméltó politikai ellenfél gyászos kimúlását szemléljük s a legőszintébb sajnálatunknak adhatunk kifejezést, hogy az ellentábor szép múltú harczosával napi küzdelmeinkben többé nem találkozhatunk. Mert a Debreczeni Ellenőrnek kétségtelenül szép múltja van. Amely lap oly szerkesztőket és munkatársakat mondhat magáénak, mint Szabó Antal, jelenleg belügymin. oszt. tanácsos, Benedek Sándor közig, bíró, Vértessy Arnold, Vértessy Gyula, Karczag Vilmos, Szabolcska Mihály, Koncz Ákos, Zoltai Lajos s még több országos nevű jelesünk, méltán lehet büszke szép múltjára, s annál sajnálatosabb, hogy a debreczeni napi sajtó e régi közlönye, Isten tudja minő belső bajok miatt, egyszerűen csak beadta a derekát. Szomorú végéről azzal a vigasztaló reménnyel adunk hírt, hogy nemsokára a helybeli kormánypárt bukásáról is hasonló tudósítást hozhatunk."