Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)
Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939
236 Lehetséges tehát, hogy Hermán Ottó fáradozásait, mivel a millenniumi kiállításokat nem nézte meg, az első esetben maga se tudta kellően értékelni. A következő év végén már leközölte lapjában Herman Ottó megfigyeléseit a Hortobágyról (Debreczeni Reggeli Újság, 1898 december 19). A debreceni népéletre vonatkozó adatokat kért tőle készülő regényéhez Csőregh GyuU , aki korábban debreceni vásári történeteket írt a Debreczeni Ellenőrben (1886 április 22. és 24. sz.). Az ilyen kérést szívesebben teljesítette, mint a Gáspár Imréét, aki debreceni botránypöre ügyében zaklatta (1896). Ha valamely bankról vagy ipari vállalatról írt, kikövetelte honoráriumát. így pl. az István Gőzmalom jubileuma alkalmára készített írásáért 40 frt-t kapott. 1898 október elején Debrecenben is megalakult az a bizottság, mely a Magyarország vármegyéi és városai c. sorozatban a város monográfiájának szerkesztésére vállalkozott. A második fejezet, a város története megírására Koncz Ákos és Zoltai Lajos voltak kiszemelve. Mint ismeretes, ebből a kötetből semmi sem lett. Bernát István, a Magyar Gazdaszövetség igazgatója és a Magyar Gazdák Szemléjének szerkesztője — amely folyóirat Zoltai : Birtokmegoszlás Debreczenben c. hosszabb dolgozatát az 1900. évi folyamának július, augusztus és szeptemberi számaiban leközölte és különlenyomatban is kiadta (ez volt Zoltai első, önálló alakban megjelent dolgozata) — biztatta Zoltait, írja meg Debrecen város monográfiáját. Mintául ígérte neki megküldeni Zebegény község történetét. 2 4 Zoltai erre a feladatra nem vállalkozott sem akkor, java alkotó erejében, sem később, élete alkonyán, bár szellemi képességének éle jóformán halála évéig nem tompult. Hogy ezt miért nem tette, errenézve Zoltai maga sem adott az érdeklődőnek elfogadható magyarázatot. Eleinte arra gondolt, hogy Szűcs István és Zelizy Dániel legalább egy félszázadra elvégezték ezt a feladatot és Debrecen történészeinek csak a kiegészítést, a részletkutatást kell egyelőre szem előtt tartaniuk. Később sokszor maga is érezte a rendszeres tudományos alapvetés hiányát, az ebből eredő fogyatékosságát, mely egy átfogó nagyobb mű megalkotásához elgyengítette önbizalmát. Nem érezte magát hivatottnak arra, hogy városa történelmét, különösen az újabb szellemtörténeti szemlélet felülkerekedésével, egységes egészként beleillessze az egyetemes magyar és európai történet folyamába. Hogy egész rövid legyek : Zoltai Lajos, ha idővel rendelkezik, meg tudta volna írni Debrecen város történelmét tíz vastag kötetben, de egy-kettőben nem! Innen van az, hogy kitűnő részlettanulmányai, mint megbecsülhetetlen forrásművek szerepelnek városunk tudományos irodalmában Î Zoltai tehát korának tipikus búvára volt, a XIX. századi részletkutató irány kései híve, a Pauler—Csánki-íé\e históriai pozitivizmus vidéki mestere.
