Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)
Függelék - Pósalaki János és emlékirata a Karaffa járásról
170 tői voltak gondban. 1672-ben Strassoldó hadai valóban meg is sarcolták Debrecent, ettől kezdve az óvatos tanács kettőzött figyelemmel és nem ritkán aggodalommal figyelte az országos politikát. E tájon kezdődik a háromfelé való figyelés, az állandó kapcsolat a portával, az erdélyi fejedelmekkel és a felsőmagyarországi királyi kapitányokkal egyidőben. Strassoldó sarca után a tanács Komáromi Istvánt Sztambulba küldte Pósalaki Istvánnal, panaszra. Bár az ügy a szokásos diplomáciai utat megjárta, sőt a porta háborúval is fenyegetőzött miatta, mindez vajmi keveset segített Debrecenen. 1 4 Ellenben a felkelők igyekeztek a Debrecenből elhurcolt javaikért kárpótlást venni és a királyi szövetségben álló hajdúkat sarcolták meg. Ebből megint Debrecennek származott kára, mert a hajdúk Debrecenen állottak bosszút, elhajtva gulyáikat, méneseiket, sőt még a városba is beütöttek néha. A portai követségjárásról a város a szepesi kamarát is értesítette, de ott már a portai követtől korábban értesültek felőle és a jegyzőkönyv szerint „bennünket suspicioba hoztanak, hogy kétfelé infugiálunk", ezért a gyanúnak eloszlatására a tanács kénytelen volt Pósalaki Jánost, Bartha Jánost és Baranyai Mihályt a bécsi udvarhoz küldeni. 1 5 Hogy mi lett az eredménye a küldetésüknek, nem tudjuk, csak sejtjük abból, hogy még ez esztendőben Cobb Farkas kassai főkapitány azzal fenyegette a főbírót, hogy a korábban adott gratiáját megvonja a várostól, ha tovább is menedéket ad a kurucoknak. 1 6 Ez volt az első követség járása Pósalaki Jánosnak, amelyet a következő években igen gyakran megismételt. Nevével 1690-ig azonban inkább csak peres ügyekben találkozunk. Szűcs István ugyan említi, hogy 1683-ban, mikor Apafi Mihály a szultán parancsára Bécs ellen vonult, az erdélyi hadak számára szükséges élelemmel a tanács Pósalaki Jánost is elküldötte. E küldöttek a sikertelen ostrom után Győrbe szorultak és 1684-ben, a vár bevétele után, Eszterházi János generális bántódás nélkül hazabocsátotta őket. 1 7 1685-ben mint felperes szerepel egy bővebben meg nem nevezett ügyben. 1 0 Mint fiatal másodjegyző bőségesen látta és tapasztalta városának ezidőbeli sorsát. Szemtanuja volt Caraffa 1685. és 1686. évi téli táborozásának. Debrecen a Thököly-felkelés virágkorában a kurucok főtámaszaként szerepelt a felsőmagyarországi német parancsnokok előtt. Bár Buda visszavételéig, sőt utána is egypár évig ténylegesen nem sikerült a várost királyi uralom alá hajtani, de az állandó fenyegetés, 1 4 Zoltai: L. Debrecen a török uralom végén. 57. 1. Tan. jkv. 1677. 515. 1. i« U. ott 1677. 599. 1. 1 7 Szűcs István : Szabad kir. Debrecen város története. 466. 1. " Tan. jkv. 1685. 19. 1.
