Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Figyelő - A debreceni fazekasipar emlékeia XVI-XVII. századból

164 XVI—XVII. században ilyen edények díszítették jómódú cíviseink házafalát. Ugyancsak a régi debreceni mesterek ügyességét dicséri a 6. képen látható verespipa is. Elején karcolt és benyomkodott virágminta, nyakán benyomkodott geometrikus díszítmények. A XVIII. századból származó legkorábbi ismert debreceni pipáktól különbözik virágainak nagyságával, s így szintén a XVI—XVII. századra tehető készítésének éve. Ugyancsak az Alföldi Takarék alatt találtak a munkások egy mázatlan fehér és egy zöldmázas cseréppipát is. Ez utóbbi olyan kicsi, hogy bízvást játékszernek tarthatjuk. A fehér pipán benvomkodott díszítés látható. Igen értékes ritka darabja gyűjteményünknek a 7. képen látható porszaru is. Valószínűleg a legrégibb ismert magyar szarut szemlélhetjük benne, s lehet, hogy még nem is lőport, hant m sót tartottak benne. Díszítményei is elütnek a XVIII— XIX. századi porszarukétól, bár sok mindenben meg is egyeznek azokkal. Az oldalán látható betűk valószínűleg csak díszítésére szolgáltak. Ágai között egy kis kígyó vagy hal tekergőzik. Körös díszítményei az újabb lőporszaruk svasztikájának primitív formája. L. G.