Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Jelentés a Déri múzeum 1940. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi tisztviselők tudományos munkája 1940-ben

91 parókiális egyházának maradványait vélte megtalálni. Ásatásáról részletesen beszámolt az 1912. évi Jelentés 30—47. oldalain. Akkoron a régészeti tudományt a templom alapfalain és a sírokon kívül a környező település maradványai nem nagyon érdekelték. Zoltai maga is talált a közelben, a Tócó jobbpartján, egy tűzhelyre s abban cserepekre. Jól sejtette, hogy azok nem középkoriak, hanem a török uralom idejéből valók. De ő inkább a templomhelyre vágyott. Úgy az általam, mint a Zoltai által lemért téglák (28x13x7 cm.) szintén arra mutatnak, hogy Zoltai megállapítását egy újabb, főleg a falut kutató ásatással kellene kiegészíteni, esetleg a templom helyét illetőleg revideálni. A jelek és Zoltai által már feldolgozott levéltári adatok mind Hosszúmacs, mind Kismacs egykori lakott helyeinek eredményes felkutatására biztatnak. Egy XV. századi okmány szerint Hosszúmacs temploma a Tócó balpartján, Kismacsé pedig a Tócó jobbpartján állott. Mindkét helyen ismeretesek az első nyomok, melyeken elindulhatunk. Dr. Lükő Gábor múzeumőr beszámoló jelentései. 1940 május 14—20 között Balogh István társaságában gyűjtő- és tanutmányúton voltam Máramaros vármegyében. — Célunk elsősorban a Déri György ezredes-Néprajzi múzeum anyagának oláh és orosz viseletekkel és egyéb tárgyakkal való kiegészítése volt. Űj múzeumunk állandó gyarapítására ugyanis Debrecen sz. kir. városnak az alapítóval kötött szerződése kötelez bennünket. Ennek értelmében elsősorban CsonkaMagyarország határain túl eső s eddig alig hozzáférhető területekről igyekezünk néhány szép és teljes viseletet beszerezni. A gyűjteményben nem egy oláh származású darab van ugyan, öv, pendely, katrinca, főkötő azonban hiányzanak a szebbnél szebb hímzett ingek mellől. Orosz néDviseletek beszerzése végett Debrecen testvérközségeit, Vucskomezőt és Ökörmezőt látogattuk meg. Itt Csűri János igazgató-tanító vendégei voltunk, akit az elmúlt év karácsonyán ismertünk meg, a testvérközségek debreceni népművészeti kiállítása alkalmával. A szíves látásért és gyűjtőmunkánkban való hathatós támogatásért ezúton is köszönetet mondunk neki. Vucskómezőn sikerült is beszereznünk egy teljes orosz női és férfiviseletet, azonkívül több más díszített és dísztelen használati tárgyat (türülközők, kanáltartók, cserépedények, kenderfésű, fanyereg, csikókantár stb.) összesen 56 darabot. A régi női viselet egy hosszú fehér ingből, övből s előkötőből áll. Az ing szabása az ősi szláv nyakban ráncolt típusú. Ujja hosszú, rajta két keskeny hímzett csík keresztben, vagy egy nagy hím-