Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1938 (1939)

Figyelő - A debreceni pásztorrovás

83 sége minden magyar könyves polcnak, mint a virág a mezőnek, a madár az erdőnek, a csillag az égbolton. . . a nemes lélek az emberek között... Debrecen, 1939 május 10. Szeretettel köszönt és ölel régi hü barátod : Sorecji János. II. A debreceni pásztorrovás. 1925-ben és 1930-ban három debreceni pásztorrovás kerüli múzeumunk birtokába Kertész László és Kertész János debreceni gazdák ajándékaképpen. Sebestyén Gyula nagy művében (Kovás és rovásírás, Bp. 1909) nem közölt hasonló rovásokat, azért itt bemutatom őket (1. kép 1—3. sz. felett). A debreceni pásztorrovás számsora tipikusan magyar, csak formája különbözik az eddig ismert magyar rovásoktól. A rovás fája mmdkét irányban egyforma vastag, s két irányban hasították el. A rovás szerkezetét a 2. képen szemléltetem. Az 1. sz. rovás egyik felét külön is bemutatom a 2. sz. felett. A debreceni pásztorrovásnak mind a négy oldalára róttak, mégpedig külön oldalra a fejős juhokat, külön a bárányt, külön a toklyót és külön a kost. A rovás fejének megfelelő oldalára tintaceruzával rá is írták : anya, bárány, tokjó, kos. A múzeum birtokában lévő rovásokat tehát juhászok használták. Arról nincs tudomásom, hogy csikósok, gulyások, kondások használtak-e hasonló rovásokat, de nincs okunk kételkedni benne, hogy igen. A debreceni számrovás formáját tekintve, a legfejlettebb, legtökéletesebb magyar hasított rovás, mert mind a négy oldalára lehet róni, s a különböző nemű és korú állatokat könnyű « megkülönböztetni rajta, .külön oldalra róva valamennyit. A dögöt ugyancsak megkülönböztették nemek és életkor szerint, s a megfelelő oldal szabadon maradt végére rótták fel. Ilyen négyfelé hasított rovásra persze csak ott volt szükség, ahol a fejős- és a meddőnyáj egy számadó kezén volt. Múzeumunk birtokában van egy sokkal egyszerűbb rovás is, ez azonban Szoboszlóról származott. Barbócz Pál juhász ajándéka 1913-ból. Az 1. képen a 4. sz. felett láthatjuk. A rovás baloldalára az évszámot rótta fel a pásztor római számokkal (1855), jobboldalára pedig a juhok számát (38), a rovás hátára meg a dögöt (8), A rovás két darabból áll, úgylátszik azonban, hogy csak utólag, száradás közben hasadt ketté. Egy rendes hasított rovás is fi*