Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1938 (1939)

Figyelő - A debreceni pásztorrovás

84 van múzeumunk birtokában, ennek eredetét azonban nem ismerjük, mert egy házaló ócskástól vettük 1910-ben. Valószínű, hogy nem debreceni pásztor készítette, mert számjegyei lényegesen különböznek a debreceni rovásokétól. Ennek ötvenes" és százas számjegyei a római ötös, illetve tizes számjegyek, közepükbe vésett függőleges vonással, a debreceni rovásokon viszont az ötvenes szám jele egy igen mély függőleges rovás. 5. 1. kép. A Déri Múzeum tulajdonában lévő pásztorrovások: 1—3. debreceni (3. félbemaradt), 4. szoboszlói, 5. ismeretlen eredetű. A rovás egyik oldala lapos, másik meredek vágással készült. A százas szám jele két szembefordult ötvenes. Sebestyén előbbit a régi, utóbbit az újabb típusú magyar számrovás jellemző számjegyeinek tartja. A szoboszlói rováson nem szerepel sem az ötvenes, sem a százas jegy, ezt hát nem tudjuk hová tenni. Valószínű, hogy Tiszántúl mindenütt az új számjegyeket használták, mert Gyuláról, Csorvásról és Kondorosról is ezt közli Sebestyén (53. oldal). Az újabb számjegyeket szentesi rovásokon is megtaláltam a budapesti Néprajzi Múzeum 43,088., 134,105. és -6. számú rovásfáin. Békésről Sebestyén olyan rovást közölt, melyen az ötvenes régi, a százas jegy viszont új típusú. A Duna—Tisza-közéről eddig csak egy helyről kaptunk hírt az új típusú számjegyek felől. Tálasi István ,,A kiskunság népi állattartása" c. műve 61. oldalán Kiskunszentmiklósról