Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1938 (1939)
Figyelő - A debreceni pásztorrovás
85 közölte. Dunántúlról már több adatunk van. Sebestyén Somogyból, Zalából és Vasból közölte (53. old.), Malonyav Dezső meg ,,A magyar nép művészete" c. műve III. kötetének 249. oldalán a Balaton mellékéről. Mindezek közül az 1507-ből származó vasi adat a legkorábbi. Az újabb típusú számjegyeket tehát nagyjából ugyanazon a területen használták, ahol beszéd közben í-t ejtenek az é hang helyett. Az ízés területe a Duna-Tisza-közén annyira összeszűkül, hogy sokan nem is tartják összefüggő jelenségnek a dunántúli és a tiszántúli ízést. A pásztorrovás új típusú számjegyeinek és más technikai alkotásoknak analóg földrajzi képe azonban azt bizonyítja, hogy mindezekkel együtt az ízés is a magyarság legbelső magjának egységes jellemző sajátsága. Ez a mag a Duna—Tisza-közén két régies technikával dolgozó, beszélő és számoló terület közé szorult, mégis összefüggő egészet alkot. A magyar pásztorrovások tipikus számjegyeinek földrajzi viszonyait a 3. képen mutatom be. A legmodernebb számjegyeket háromszögletű figurákkal jelöltem. Valószínűnek tartom, hogy az erdélyi Mezőségen is a legújabb típusú számjegyeket használták. — Erről a vidékről sem pozitív, sem negatív adatunk nincs. A Mezőség szélein : Kalotaszegen (Sebestyén, 56) és a Torda-Aranyos megyei Mező, záhon (Népr. Múz.' 43,080., -81) még a régebbi típusú számjegyeket használták. — A régies számjegyek hazája gyűrűalakban veszi körül az újakét. (Térképemen köralakú figurával jelöltem meg a régies számjegyekre vonatkozó ada-' tokát.) Mármarosban, Galíciában, Bukovinában (Seb. 88), Sáros megyében (Népr. Múz. 43,222), Túróéban (Seb. 77. és 86), Pozsonyban (Népr. Múz. 43,064. és 43,224., -5), Zalában (Gönczi : Göcsej, 666), Kiskunhalason (Tálasi, 61), Kiskunfélegyházán (Népr. Múz. 83,653.), Bócsa-pusztán (Pest megye, Népr. Múz. 2. kép. A debreceni pásztorrovás szerkezete : 1. mindkét fele együtt, 2. egyik fele külön. A magyar pásztorrovások számjegyeinek három típusa és azok földrajzi elterjedése.