Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1938 (1939)

Jelentés a Déri múzeum 1938. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi tisztviselők 1938-ban végzett tudományos munkája. Gyűjtés, kutatóút, megfigyelés, ásatás

28 nagyon érdekes települését. Ez eredetileg, mint a XVIII. századi térképek mutatják, erdők közé települt irtvány volt, s mindössze 30 házból állott. A Nagy-utca és a Kis-utca egymással párhuzamosan haladó vonala arra mutat, hogy a falu magvaké két, de főleg a Nagy-utca két sor háza volt. A község a két beltelkü típushoz tartozik, azzal az érdekes jellegzetességgel, hogy a lakóház nem az udvar elején áll, hanem a hátulján. Elől vannak az istállók és a csűr, az utca felé a felkerített nagy udvar nem kert, bár külön sövény választja el a lakóháztól. Érdekesek a sövény-kapuk. E falu településéről egyébként külön dolgozatban fogok beszámolni. A kataszteri térképek alapján berajzol tam a belsőség térképét, számos fényképfelvételt készítettem a templom tornyából látható buckavonulatok morfológiai sajátosságáról, az újabb táj alakító tényezőkről, a termelés megváltozásáról. Aratási szokásként említésreméltó az, hogy a gazdát az aratók egy kötéllel megkötötték „ilyen nagy kévénk legyen" kiáltással és a gazdának ajándékkal kell kiváltani magát. Martonfalváról Nyíracsádra mentem át, ahol a XIII. századi román stílusban épült református templomot tanulmányoztam alaposabban és a parókia régi, XVII. sz.-ból való anyakönyvi feljegyzéseit. A községházán ugyancsak lerajzoltam a község belterületét. Az egykori centrális, köralakban települt falu eredeti formáját csak a református templom körüli piac futó, kivezető utcái mutatják. Itt a telkek aprók, rövidek, mint a kétbeltelkes falvak telkei. Ellenben a XVIII. századi telepítés hatása erősen meglátszik a falu nyugati részén, ahol az udvart lezáró, keresztben épített csűr már Györffy-féle perifériális település hatását tünteti fel. A Gúthi-erdőn keresztül Nyíradonyba mentem át, ahol azonban a segítségüket felajánló tanító és főjegyző távolléte miatt érdemleges kutatást végezni nem tudtam. Néhány fényképfelvételt készítettem az ebédet szállító asszonyokról, faekével való szántásról és megfigyeltem a Nyírségen nem ritka hatalmas, majdnem negyedóráig tartó forgószéltüneményt. 8. kép. Ebédet vivő asszonyok, leányok Nyíradony határában.