Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1938 (1939)

Jelentés a Déri múzeum 1938. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi tisztviselők 1938-ban végzett tudományos munkája. Gyűjtés, kutatóút, megfigyelés, ásatás

27 a kérdést, hogy ismeretes-é a Hortobágyon a szatmármegyei pásztorok által gyakorolt csere és milyen a pásztorok vendéglátása egymás között? Deli István szerint a juhász cserél juhot, bárányt, kampót, kolompot, botot, erszényt. így elégíti ki pénz hiányában szükségleteit. A csere alapja nem a barátság, mint Luby Margit írja, hanem a számítás. Sokkal ideálisabb alapon megy a vendéglátás. Delihez a mult hídivásárkor egy borsodi pásztor vetődött oda, két napig ott maradt, jókedvű, víg cimbora volt. Búcsúzáskor a vendéglátó házigazda egy díszes késtokot adott neki, mire a vendég egy szépen faragott borsodi ivócsészével viszonozta az ajándékot. Délután a csárda mellett tanyázó Jenei Pétert kérdeztem ki a jószág füljegyei felől. A már régebben gyűjtött adataimat sikerült itt ellenőrizni. * 1938 július 4—9-e közt a Nyírségben kutattam. Június 4-én utaztam ki Vámospércsre, hogy a község XVIII. századi okmányokban gazdag levéltárát elszállításra előkészítsem. A levéltár egy része, a XVIII. századvégi és a XIX. századeleji jegyzőkönyvek, összesen 14 drb, meglehetősen ép állapotban a régi községháza ma már hivatalos helyiségeiben vannak. Értékes közötte néhány XIX. századeleji adókönyv és az 1856-ból való telekfelosztási jegyzőkönyv, amiből az előző század birtokviszonyait meg lehet állapítani. Azonban a levéltár értékesebb és régibb része a községháza pincéjében, számos újabbkori aktacsomó, használatlan papírhalmaz közé volt temetve. Ebből a hatalmas, félpincét betöltő anyagból mintegy 1 q-nyi XVII— XVIII. századi iratcsomókat, térképeket válogattam ki. Azonban az iratok egy része olyan nedves állapotban van, hogy bontogatni nem volt tanácsos, másrészt a helyszűke miatt is csak a pince előcsarnokában tudtam felhalmozni. Elszállítására nézve Hentes Gusztáv jegyzőtől azt az ígéretet kaptam, hogy az új, most készült községházába való átköltözés után, július végén rá kerül a sor. Addig egyébként is száradni kell az oklevéltömegnek. Gazdagságban a levéltár a hat hajdúváros bármelyikével vetélkedhetik. Azonban azok korszerű és hozzáférhető kezeléséről csak annyira-amennyire gondoskodtak s így a kutatás mérhetetlen kárára sok értékes anyag semmisült meg. A községházán lemásoltam a belsőségi kataszteri térképet is. Délután folyamán a községet jártam be, tipikus házakat fényképezve, a települést tanulmányozva. Vámospércsről átmenve Mártonfalvára, huzamosabb ideig, három napig tanulmányoztam részben a parókián lévő, a községek alakulására vonatkozó feljegyzéseket, részben a falu