Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1938 (1939)

Függelék - Lükő Gábor: A hortobágyi pásztorművészet

104 nem égeti ki őket. Ahol ő az úr, megmutatja a maga lelkének gazdagságát — ami kívül esik birodalmán, jószívvel lemond róla. * Ne keressünk hát különös, pusztai vonásokat a magyar pásztorművészetben. Többet úgy sem találhatunk benne, mint amennyi a magyar népművészet egészére jellemző. A pásztorművészet különben sem a pásztorok alkotása, hanem az egész magyarságé. Pásztorművészetnek csak azért nevezzük, mert reánk a pásztornép örökítette emlékeit. Ezeket az emlékeket talán egytől-egyig pásztorok készítették, de az alföldi magyarság általános, közkedvelt stílusában. Hellyel-közzel fennmaradt ez a stílus más, nyilvánvalóan nem pásztoroktól származó tárgyakon is. Ilyen példának okáért a 11—13. táblákon látható hadházi guzsaly. Ennek díszítményei több szempontból emlékeztetnek a matyó guzsaly ok díszítményeire,

2 még sincs okunk matyó eredettel gyanúsítani. A matyó guzsalytól ugyanis nemcsak díszítményei, hanem maga a tárgy is sokmindenben különbözik. A matyó guzsaly talpa mindig szimetrikus, a tiszántúlié meg féloldalas, mint a 13. táblán láthatjuk. Igaz, hogy a guzsaly talpát könnyű kicserélni, de a matyó guzsaly szára mindig két darabból áll, a tiszántúli meg egybe van szabva, mint a mi hadházi guzsalyunké. A guzsaly szárát már bajos lett volna utólag összeragasztani, ha egyszer kettévágták, s a nyoma akkor is megismerkedne rajta. De elárulják a hadházi guzsaly tiszántúli eredetét díszítményei is. A matyó guzsaly virágai mindig egy szárból nőnek ki, a hadházié meg egymástól függetlenül hevernek sűrűn egymás mellett. Ilyen szétszórt virágokat találunk a 6. táblán látható ivókürt oldalán is. A kompozíció hiányából nem szabad a tárgyak készítőjének egyéniségére következtetnünk. Kontár, vagy ügyetlen emlDer nem volt egyik sem. Ezt bizonyítja munkáik finomsága, formáik hagyományos kidolgozása és motívumaik ősisége. A 6. tábla baloldalán látható forgó-rózsa például nem. csak régi hímzéseinken gyakori,

3 hanem még a honfoglalás korából származó emlékeken is megtalálható a párja.

4 A dupla vonallal szegélyezett, részben rovátkolással, részben sárga színnel kitöltött virágkelyheket szintén megtaláljuk a honfoglaló magyarság emlékein. Az ezüstlemezeket persze nem választóvízzel, 2 Kőris Kálmán : Matyó kendermegmunkáló szerszámok. A Néprajzi Múzeum Értesítője, 1907. 3 Pulszky—

Fischbach : A magyar háziipar díszítménvei. Bpest, 1878, 25. tb. B. 4 Fettich Nándor : A honfoglaló magvarság fémművessége, Bpest, 1937. VIII. tb. 1. és LXIX. tb. 1—2