Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1938 (1939)
Függelék - Lükő Gábor: A hortobágyi pásztorművészet
102 A végtelen puszta szorosabban zárja össze a pásztorokat, mint a börtön négy fala a rabokat. Ezek csak szellemi téren vannak egymásra utalva. Mindennapi ,,száraz kenyer"-üket rabul tartó gazdájuktól kapják. A pásztorok viszont maguk készítik hajlékukat, eleségüket, s együtt őrzik a jószágot is. Egyikök ügyetlenségét valamennyien megsínylik hát. Még inkább megismerik egymást, mikor a jószág futásban keres menedéket a vihar elől, aztán meg kell állítani, s szárnyékba kell terelni. Aki így ismeri egymást, nincs szüksége sok beszédre. Mivel pedig a nótát is csak elúnja néha-néha a pásztor, előveszi a bicskáját és képeket farag botjára, ostorára, sótartó tülökjére. Ez üdíti fel igazán a pásztort, mert képekben a legszegényebb a puszta. Meglátszik ez a szegénysége a pásztorművészetben is, a pásztor ugyanis csak azt ábrázolja, amit maga előtt lát : a napot, holdat, távoli templom tornyát, kútágast, virágokat, a reá bízott jószágot, kését, baltáját, üstjét, végül önmagát, jeleneteket a saját életéből. De a művészetben sohasem a képek tartalma hat művészileg, hanem mindig a formája, stílusa. A mi esetünkben a képek összezsúfolása és aprólékos kidolgozása kelti a szemlélőben a pusztai élet szépségének (a képek gazdagságának) illúzióját. Ebben rejlik a sűrűn egymás mellé rakott geometrikus díszítmények és az egy csokorba kötött pillangók művészi hatása is. Erre az illúzióra azonban nemcsak a kopár puszták népének volt szüksége, hanem az egész alföldi magyarságnak, a városlakóknak is. — A nagy és gazdag alföldi városok ugyanis a maguk nemében éppen olyan sivár képet mutattak a régi világban, mint a puszta. Régi Magyarország legnagyobb; leggazdagabb és legműveltebb városában,' Debrecenben is nagyobbrészt földbe ásott putriban laktak az emberek. Az idegenek nagy, de nyomorúságos falunak nézték, s Széchenyi István is kétségbeesett, mikor, mint katonatisztet, idehelyezték. Széchenyit nem a civilizáció hiánya, hanem a szellemi élet látszólag alacsony nívója kedvetlenítette el. Másutt irodalmi 2. kép. Gulyásbojtárok a virágzó tavaszi réten.
