Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)

Jelentés a Déri múzeum 1937. évi működéséről és állapotáról - A panyolai Tiszáról végig a magyar Szamoson. A VI. és VII. panyolai ásatás és a szamosmenti kutatóút ismertetése.

63 pedig sötéttel alapoztak és világosabb ráfestéssel a díszítés közeit festették be, azaz kihagyással az alapszín lett a díszítő elem. A tiszai kultúrában az edényeket kiégetés után festették be alapozás nélkül. Ezért az ilyen edények festett díszei elpusztulnak, az első tisztításnál eltűnnek. Egy darabig a festett helyek élénkebb színe mutatja a motívumok formáját a kialakult felszín mellett. A 2. sz. lakógödörtől felfelé 20 m.-re egy 150 cm. széles 3. sz. kisgödör szelvénye mutatkozott. Ebbőí is az előbbihez hasonló cserepek, faszéndarabok és kavics kerültek ki. Szemben vele a balparton feketés foltokból hasonló cserepeket szedtünk ki. Ugyancsak a balparton, a sályi révtől kb. 100 m.-re lefelé megvizsgáltam a 4. sz. lakógödör kb. 2 m. hosszú szelvényét. Ebből kova- és obszidiandarabkákat, örlőkő és edény talpcsöves töredékét, úgyszintén faszéndarabokat szereztünk. (Fig. 19. kép.) Talpcsöves edényeink a neolithikus bükki- és tiszai kultúrákat (Kr. e. IV. és III. évezred), továbbá a rézkori kultúrát (Kr. e. 2500—3000) jellemzik. Kitűnő összefoglalását adja e koroknak Tompa Ferenc dr. : 25 Jahre Urgeschichtsforschung in Ungarn 1912—1936 c. műve, amely Hillebrand Jenő dr. : Der Stand der Erforschung der älteren Steinzeit in Ungarn c. dolgozatával együtt az egész magyarhoni őskori kultúráról tájékoztat. Megjelent a Német Régészeti Intézet római-germán bizottságának kiadásában, Berlinben, 1937-ben (24., 25. Bericht der Römisch-Germanischen Komission 1934—35). Legújabb angolnyelvű munka Gordon Childe, The Danube in prehistory. Oxford 1929. Az 5. sz. lakógödröt szintén a balparton, 30 m.-re a sályi révtől lefelé találtuk. Ennek körvonalai nem voltak világosan kivehetők. Az előbbiekkel egyező cserepek, csontok és obszidián forgács jutalmazták fáradságunkat. Ezek a gödrök is neolithikus eredetűek. Bár a Szamos egyenletes partvonulata itt nem túlságosan veszélyezteti az említett lelőhelyeket, mégis célszerű, hogy az áradások ne sokáig nyaldossák a felületét. Az bizonyos, hogy feltárásuk partgyengítéssel jár, azért az illetékes Vízszabályozó Társulat engedélye nélkül hozzáfogni nem szabad. Az öt lakógödör ásatását tervbe vettem. 5. Szamossályitól Csengerig. A szamossályi révnél pihenőt tartottunk és reggeliztünk. A próbaásatások elvégzése után erre szükségünk is volt, mert a csontkeményre száradt, a nap hevétől forróra sült, csaknem függőleges partokon igen fárasztó volt ásóval dolgozni. A göd-