Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)

Jelentés a Déri múzeum 1937. évi működéséről és állapotáról - A panyolai Tiszáról végig a magyar Szamoson. A VI. és VII. panyolai ásatás és a szamosmenti kutatóút ismertetése.

62 tán is egész lényemmel átvettem és éreztem. Szinte azt hittem, hogy magam is a két hang forrásává váltam. Sajátságos érzés volt ! Vasárnap reggel ! Kétszárnyú ébresztőóránkat az öreg Szőke zavarta el, mert hűvös volt a hajnal és korán tüzet rakott. Mire rendbeszedtük magunkat, meleg tea párolgott kinek-kinek a csuprában. 5 órakor indultunk a régészeti lelőhelyek felkutatására. Csiszár Árpád már tudta, merre kell őket keresni. Fig. 19. Kép. Neolithikus festett (1-—3), díszített (4, 8), füles (7), büttykös cserepek {5), talpcsöves edény töredékek keresztmetszetei (9, 16), kova (11) és obszidián szilánkok (10,12—14) a szamosparti 1—5 sz. lakógödrökből. A folyó jobbpartján, a szamossályi révtől számítva lefelé kb. 150 méterre, 3 m. mélyen a felszín alatt 5 m. hosszú, 120 cm. magas 2. sz. lakógödör hosszanti szelvényét találtuk. Ezt is lenyestük, megvallattuk ugyanúgy, mint az előbbit. Ebben is újabb kőkori edény cserepeket, faltapaszröget és ezúttal díszített edénytöredékeket is találtunk. Nagyon megörültem egy festett cserépnek és egy körömmel mélyített edénydarabnak. Ezeken felül füles és peremes cserepeket, továbbá széndarabokat gyüjtöttünk. (Fig. 19. kép.) Űjabb kőkori festett edényeinket kétféle technikai eljárással díszítették. A bükki kultúrában az edényt égetés előtt festették éspedig általában világosabb színű alapra sötét színnel festették a díszítő motívumokat, vagy