Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)

Függelék - Balogh István: A jószág teleltetése Debrecen környékén

19p Debrecenben a téli jószágtartással kapcsolatos pásztorépítmények névanyaga a múltban kétségtelenül gazdagabb volt, mint ma. A jószágtartás alakjának megváltozásával itt is megállapítható a fogalmi elszegényedés. De a meglevő fogalmakkal tisztán és határozottan élnek ma is. A mult századi városi jegyzőkönyvekben szereplő elnevezésekre minden öreg pásztor emlékezik még. Ezek a pásztorépítmények a következők voltak : sertésszín, fából és tövisből,

4

3 szénáskert fából, tövisből,

4

4 földalatt való kunyhó, fiatal nyárfából, hegyes kunyhó,

4

5 földkunyhó, fennálló kunyhó, ól, tüzelősói, gazzal fedett kunyhó,*

6 zsombékoldalú ólforma, egyrésze bégányolt fedéllel, sertésól deszkával, másrésze gazzal fedve, félszer, ól tövisből, akol, szín,

4

7 kutrica,

4

8 A mult század eleji teleltetési módra érdekes adatokat mond egy 1809-ből való jelentés. ,,Tar Bálint juhai kedvéért kiirtatta az erdő sűrűjét a kaszálójában, ahol már most a kaszálás óta 100 és több arasznyi nagyságú tölgyfa sarjadzott ki, ha ott telel, az mind eltaposódik." „Az úr polgármester uram marhája állása helyén a fákat bizony nem kímélték, mert hogy a farkasok reá kaptak a marhára, sokat kellett nekik éjszakázni és fellenni."

4

9 Mind a pásztorépítményekre, mind a jószág téli tartására az öreg debreceni pásztorok még jól emlékeznek, sőt a várostól keletre eső halápi és bánki erdőkön ma is meg lehet találni mind a teleltető épületeket, mind pedig a teleltetést. A ma meglevő építmények közül az akol határozottan a jószág egybentartását célozó építményt jelent. Igen gyakran csak kollát a neve, fából, szalmából és trágyából való kerítés, amelynek egy kis része fedett, e fedett részt hívják színnek. A karám inkább a juhtenyésztés körében ismert, de meghatározása már nem olyan szabatos, mint az akolé. A teljesen fedélnélküli, szarvasmarha tartására szolgáló négyszögletes, nyilt szalmakarám mellett a fából épült négyszögletes szalmával félig fedett karám is ugyané néven szerepel. A hodály már határozottan fedeles építmény, akár van fala, akár a földig ér a teteje. Végül az ól fedeles és falas épületet jelent, ahol nem szabadon tanyázik a jószág, mint az akolban, karámban és hodályban, hanem kötélen áll és jászolból eszik. Az előbbi három 4

3 A Nagycsere szélén a Róka-sűrűjén látták, hogy Kasza János egy tízölnyi hosszúságú sertésszínt csinált fából és tövisből. Tan, jkv. 1791 : 351. 1. 4

4 Erdészeti iratok. 1823. Vár. ltár., limbus. 4

5 Erdőszeti jkv. 1838 : 7. pont. 4

6 Jelentések 1836 : 503. sz. 4

7 Jelentések. 1839 : 438. sz. 4

8 Jelentések. 1842 : 239. sz. 4

9 Jelentések : 1809 : 431. sz.