Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)
Függelék - Balogh István: A jószág teleltetése Debrecen környékén
187 nak. „A juhok által mehetnek a hortobágyi hídon a most legközelebbi' Demeter-nap után, de úgy, hogy : 1. a juhok a gulyákkal együtt járnak, a juhokat a gulyakutakon a juhászok itatni ne merészeljék ; 2. lia a gulyák széjjelverődnek, a kutakat és kútkészségeket ne pusztítsák, mert ha ezekben valami kár lesz, valamennyiek egyformán tartozzanak róla felelni ; 3. ha valamely gulyát akarnak innen a Hortobágyon hajtani a gazdák, a juhok helyére, megengedtetik ; 5. különös kötelességek lészen a juhászoknak vigyázni, hogy a város marhajáró földein semmiféle idegen marhák és juhok s egyébféle jószágok ne járjanak." 3 7 Ez az őszi legeltetés ma is megvan a Hortobágyon, csak most később, Mindszentek után kezdődik, akkor mehetnek át a juhok a nagyjószág legelőjére. Itt addig maradnak, míg az idő engedi, rendesen karácsony tájon már takarmányozni kell a juhot. Az őszölő juhász a tanyáját a gulyás- és csikóskunyhók mellett, a szárnyékerdőknél üti fel, hogy ha az iidö feltámadna, könnyen menedéket találjon. Szárnyékot nem nagyon készít, legfeljebb nagyon ideigleneset állít. 1936 enyhe telén egészen január végéig a Hortobágyon járhatott a juh, több nyájnál lehetett látni ilyesféléket. Az egyik a gulyástanya mellett tanyázó juhász nádból kezdetleges szélfogót állított, amelynek egy szárnya volt, kelet-nyugati irányban nyúlott 12 lépés hosszúságban. Az északi szél ellen a déli oldalon talált a juh és a birka menedéket. Idehozott a gazda két-három szekér szalmát, ez volt az álláson szétszórva. A szélfogó nádkévéi bontatlanul voltak a földbe állítva, még korcolva sem voltak. A juhász fekvőhelye a nyájszélben néhány nagyobb csomó szalma, főzni a gulyások vasalójába járt. Itt állott a gúnyája és az elesége is. A legtöbb juhász azonban szélfogót sem épít, hanem enyhely nélkül tanyázik, míg a hó le nem esik. A nagyjószágnál, a marhánál az őszölés nem tart ilyen hosszú ideig, ilyen értelemben szó sincsen róla. A gulyákat ugyanis régebben Mihály-nap, most Katalin- és Erzsébet-nap után (szept. 29, nov. 19 és nov. 25) széjjelverték. A hortobágyi pásztornóta szerint : „Ősz az idő, Mihály napja közeledik, Csikós, yulyás, meg a juhász a nyájakat számba veszik." 3 S De még Mihály-nap után, ameddig az idő engedi, kint marad a jószág. Bár hiszen : 3 7 Tan. jkv. 1809:285. 1. l! t Kcsedi István : Hortobágyi pásztor- és betyárnóták. 105. L
