Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)
Függelék - Balogh István: A jószág teleltetése Debrecen környékén
181 Ezt az intézkedést a XVIII. század folyamán mind többször megújítják, 1710-től kezdve mára marhák szántóföldi teleltetéséről lelünk adatokat. 2 0 Különféle rendelkezésekkel akarták a szállások közt. a vetéseken telelő jószágok tartásának idejét megrövidíteni. „Pecora non jugalia in terris cultis, campis et silvis prohibitis sub poena invagiationis non pascantur." 2 1 A téli jószágtartás másik színhelyén, az erdőségen 1774-ben tűnik fel először a pásztorkodás, mikor „ebben az esztendőben a marhák teleltetése megengedtetik, de úgy, hogy ott sem istállót, sem karámokat fából senki ne csináljon, az erdőt ne pusztítsa". 2 2 E rövid intézkedés szavaiból igazi rideg tartásra következtethetnénk, azonban ugyanez évből, valamint kilenc évvel utóbbi adat szerint mégis építettek itt ólakat, aklokat, bizonyságául annak, hogy e korban már a fedélnélküli, teljesen szabadban való tartásról csak addig van szó, míg azt az idő; engedi, télen fedél alá kerül a jószág. 2 3 A debreceni pusztákon az 1770-ből való összeírás szerint túlnyomó számban vannak az aklok, ólak, mind állattenyésztést szolgáló pásztorépítmények. 2 4 Mind a szántóföldeken, mind a kaszálókon tiltó rendelkezésekkel akarja megakadályozni a debreceni tanács a teleltetést. Mint 1730-ból írják, a bagosi és halápi erdőkben megengedték a kaszáitatást a polgároknak, mire azok ,,eo praetextu ibidem stabula, tuguria erigebantur". A kaszáitatást ezután is megengedik, de a szénát el kell hordani. 2 5 Ugyanígy jártak az elepi, hegyesi pusztákon kiosztott kaszálókkal is, ahova télire a szénára teleltetni jártak a jószágaikkal a cívisek. 2 6 Tehát már a XVIII. század közepén, mitől kezdve valóban nagyméretű állattartás van Debrecenben és mitőlfogva adataink bővebben vannak, csak féíszilaj-állattartásról beszélhetünk s ez a félszilaj-tartásmód ettől kezdve napjainkig megmaradt. A földmívelésnek ez ád súlyt és az egész gazdálkodási mód erre rendezkedik be. 2 0 Tan. jkv. 1720: 148. I. 2 1 Tan. jkv. 1727: 264. I. 2 2 Tan. jkv. 1774: 264. 1. 2 1 Comperto eo. quod silvae et dumeta civitatis ab eo tempore magis el magis devastantur, quo nempe pecora eorsum pro hiematione depellentur. Quia ad rationem talium pecorum stabula aut caula pastores. vero hospites pro se tuguria erigunt, cum sine foeo esse non possint. pert totum hie nem, magnam lignorum quantitatem consummunt. Tan. jkv. 1783 : 104—105. I. Eskütt Némethi József úr a Halápon marháját és sertését legelteti és azoknak már ólat is kezdett építeni. Tan. jkv.' 1774 : 259. 1. 2 4 Szabó István : A debreceni tanvarendszer-kialakulás. Föld és Ember. 1929 : 226. 1. 2 5 Tan. jkv. 1730 : 144. I. 2 8 Tan. jkv. 1742: 60. 1.