Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)

Függelék - Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról

171 lendítette Bethlen, Rákóczi bölcs kormányzása, megtörténik, hogy egy-egy polgári kőház is ezer frton felül cserél gazdát. Nem sok idő múlva pedig ugyanazon ház ára felényire sülyed. Csak egy példát hozok elő. Piac—Német-utca szegeletén álló telket (tavaly még a gróf Degenfeld Pál nevéről ismerték) 1638-ban romladozó kőházzal Lévai Mezei István 800 frtért és egy aranyért adta el Bornemissza János főbírónak. A régi házat azután vagy kijavították vagy újra építették, mert Bornemissza János unokáitól Kozma János és Kölgyesi Balázsnétól 1680-ban Ötvös Szegedi Sámuel 1825 frton vette meg. Caraffa generális néhány év múlva úgy megrontotta Debrecent, hogy Szegedi Sámuel'1692-ben már csak 700 frtot kapott érte Cenki Borbély Györgytől. Ez pedig 1000 frtért adta tovább egy év múlva Báthori Szabó Andrásnak, aki szegény hajcsár legényből lett gazdag tőzsérré. E század legutolsó éveiben éppen úgy leestek a házárak, mint az elején. Még a főutcákban sem volt ritka eset a 10—20—40 frtos házvásárlás. Házárak a XVIII. században. Ellenben a XVIII. század gazdasági fejlődése már ötezer rhénes frtra is felemeli némelyik ház árát. Mind sűrűbb a Piacon kívül más derék utcákban is a két-három ezer frtra becsült házak száma. Ez időszakban élénkülő kereslet indul meg alkalmatos úri házak után vidéki nemes családok részéről, akik egyre többen költöznek be Debrecenbe, vagy ha nem is tartanak itt állandó lakást, legalább gyermekeik taníttatása, vagy az országos sokadalmak idejére igyekeznek kényelmes szállást biztosítani maguknak polgári fundus megszerzésével. Más oldalról minden nagy tűzvész után, amely egész városnegyedeket hamvaszt el, megnő a telek-kínálat és esnek a házárak. Tízezer frttal vagy ennél nagyobb összeggel fizetett házvásárlások legelőször a mult század első negyedében jegyeztettek be a debreceni örökbevallási jegyzőkönyvekbe. Az első százezer frtos házvétel is ebből az időből való. Ez is olyan eset, amilyenek csak nagy pénzromlás id jében fordulhatnak elő. Lássuk a példát. A Német-utcai (most Széchenyi-u. 6.) sz. Diószeghi-féle igen nagy telket a rajta ma is meglévő földszintes öreg házzal Fáy Ferenc postamester 1794-ben 4125 rh. frtért adta el Karis Márton kereskedőnek. Karistól 1795-ben Szilágyi Gábor megvette 4425 frtért és reá építette azt az emeletes házat, amelyet a debreceni Mensa Academica a svéd nemzet iránti hálából mint XII. Károly svéd király (1714 nov. 16.) szálló helyét, emléktáblával jelölt meg. Már pedig ez nyilván tévedés. Az emléktábla inkább a mellette lévő földszintes házat illeti meg. Az építkezéssel értékesített Diószeghi-házért 1808-ban Halmágyi László már 25 ezer rh. frtot fizetett. Özvegye Domokos