Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)

Függelék - Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról

166 látja. Bizonyos, teszi hozzá, hogy a török dúlás is ezen a területen volt a legérezhetöbb, tehát az itt különösen költséges maradandóbb építkezés — közbiztonság híján — hosszú időn át a legkevésbé célszerű. (M. T. id. tanulmánya. 6. 1.) Oda elébb néhányszor idézett felház elnevezés alatt debreceni őseink a ház emeleti részét értették. Az emeletes házat pedig egy időben, a XVII. sz. utolsó évtizedeiben palotának is nevezték, ha kicsinyt nagyobbacska, kicsinyt díszesebb épület volt. Nem gondolom, hogy hivalkodásból kapták fel a palota emlegetését. Apaffy Mihály nagyságos fejedelem urunkat és kíséretét 1681-ben „a városháza körül lévő palotákban" szállásolták el. Palotának hívták a görög kereskedők emeletes áruszinjét. Palotának a Tolnai-házat is, amikor azt a város 1696-ban a tanácsház bővítése végett megszerezte, jó olcsón, 700 magyar frton. A régi városházát alkotó négy palotának Szűcs István könyvéből ismert alaprajzai mutatják, hogy mindegyikben a boltokon kívül eredetileg legfeljebb két-két lakosztály volt, két-három szobával, egy-egy konyhával, kamarával. C) A házak ára időnként. A házárak alakulásának tényezői. Egy nőről hallottam a következő kis esetet. Mutatja néki a barátnője új antilop cipőjét. Abban az időben előkelőbb üzlet az efféle lábbelit nem adta 30—32 P-nél alább. A látogató nagyon megdicsérte az új cipőt : milyen szép, milyen finom, milyen elegáns. De amikor kérdésére a barátnő őszintén megmondotta, hogy egy kisebb boltban potom 16 P-ért vette, a vendég el nem titkolt lekicsinyléssel forgatta tovább az imént úgy felmagasztalt cipőt. Kedves olvasóim ! Most már utoljára én is arra térek át : mi volt hajdan időnként a debreceni házak ára a közforgalomban. Ennek hallásától is függ, miképpen ítéljük meg a debreceni régi házakat. A ház ára, összehasonlítva a mostanival, általában alacsonynak tetszik. Sokféle okot, tényezőt kellene figyelembe vennünk, hogy az összehasonlítással igazságosabb ítélethez jussunk, mint az antilop cipőt bíráló nőismerősünk. Köztudomású, hogy a pénz vásárlóereje régen sokkal jobb volt. Akkor az ember egy gramm aranyon több kenyeret, még több húst vehetett, mint ma. A munka is ennek következtében olcsóbb volt. Másként hogyan is tudta volna előállítani a középkor tömérdek faragott kőből csodaszép csúcsíves templomait? Salamon Ferenc a budapesti régi házárakat tárgyalván, azt mondja, hogy azoknak alakulására legfőbb hatással a munkabérek voltak. Az épületkövet, meszet helyben kapták. Csak a fát és vasat kellett