Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)
Függelék - Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról
154 döbbentő eltérések a debreceni polgárok vagyoni állapotában, úgy lakóházuk külseje, belseje, térfogata, beosztása sem nagyon különbözött egymástól. Többé-kevésbé minden ház hasonlított egymáshoz, ha nem is volt minden ház egyforma. A kereskedésből és kézműves mesterségből élő debreceni polgár házitűzhelye nem állhatott, nem is állott alacsonyabb szinten, mint azok a XVI. századbeli kiskunsági házak, amelyeknek alapzatait a kecskeméti múzeum annyi dicséretes buzgalommal tárta fel. 3 6 A vályogviskónak is hólyagablakkal gyéren világított szobáján kívül volt már különvált tűzhelye, azaz külön konyhája. Elibe, miként mostani erdőtelepítőink, a vákáncsosok földházainál látjuk, három-négyszáz évvel ezelőtt is a lejtős vagy lépcsős bejárat felibe szél- és esőfogó ereszt, gátőrt állítottak. A hasonló rendeltetésű és szerkezetű pincetorkolatnak, lejárónak is gátőr a neve a régi följegyzésekben. A debreceni polgári háznak már az 1550-es években, valószínű jóval előbb is, szobája, konyhája, kamarája és oszlopon nyugvó eresze van. A jobbmódú család hajléka már a XVII— XVIII. században két-három szobából áll. A szoba (a középkori stupa, stuba és ó-felnémet stube) szót a ház szóval felváltva használták elődeink. A ház, éppenúgy, mint a lak és hajlék szavunk Bátky Zsigmond szerint finn-ugor eredetű. A mi írott forrásainkban egyvelegesen fordulnak elő ilyen megjelölések : első derék ház, hátulsó ház (1567), első öreg szoba, hátulsó kis szoba (1648), nagy boltos ház, boltos szobácska (1619), felső ház (1629, 1647) derék szoba (1662), fellegház (1758), felházacska (1725), oldalház (1735), oldalszoba (1735), cselédház, cselédszoba (csakis a XVIII. században). A konyhát elvétve kemény aljának is írják a XVII. századi nótáriusok. Ez a főzésre, pecsenyesütésre használt szabadtűzhely. Egyúttal pitar, pitvar is, azaz a ház bejárata, előhelyisége, a rómaiak atriuma. Gyakran kiugrósan építve, ez a gátőr vagy gádor. A pitaros konyhában helyet talál a katlan és üstház is. Egyetlenegyszer, a Komáromy-ház 1735-beli megbecsülésénél olvastam, hogy az egyik pitarban nagy sütőkemence is volt. Száz évvel elébb pedig annyira szerény igényű a debreceni főbíró (ns. Mike Pál) családja, hogy halála után a két fiú megosztozván az apai házon, mindegyiknek jutott egy szoba, de a két szoba közti konyhát közös használatra hagyták. Kezdetben a kamara is szoros tartozéka a lakóháznak ; rendesen a ház épületéből rekesztik el, hol a szoba mellett, vagy közvetlenül a szobából, — vagy az elülső eresz alja, t. i. a tornác felől való bejárattal ; hol pedig a konyha vagy a hátulsó szoba szomszédságában. A hálókamara elnevezéssel levéltárunk3 6 "Népr. Ért. 1931. Pap L. : Ásatások az elpusztult kecskeméti falvak helyén.
