Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)
Függelék - Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról
155 ban nem találkoztam. Noha föltételezhető, hogy népes család fiatal tagjai, kivált a fiúk, hálásra kamarába szorultak. A jelek azt mutatják, hogy Debrecenben a kamara eredetileg is a háztartásbeli eszközök, élelmiszer, műhelybeli szerszám lerakóhelyéül szolgált. Ez volt tulajdonképpeni rendeltetése olyankor is, amikor a hagyaték összeírására kiküldött szenátor ócskabútort, nyoszolyát, almáriumot is talált benne, a ládák és hordók mellett. Hiszen megfordítva volt eset arra is, hogy a bebútorozott szobában feküdt a leltározáskor négy egész szalonna és két háj is (1770). Gazdag cívis házához egynél több kamara is tartozott. Módos udvarból ritkán hiányzott a szabadon, magában álló kamara. Csakhogy az ilyennek sütőház (1567, 1629), terhesház (1629, 1735), szalonnásház (1725), élésház (1725), lisztesház (1735), sajtosház (1735) a neve. Érdekes, hogy a gabonásház elnevezéssel a XVIII. század végéig átnézett iratokban egyetlenegyszer sem találkoztam. A hambár, mint magtárépület neve is csak egykét török nyugtán fordul elő. 3 7 Domokos Márton főbíróságában, 1735—40 közt épült városi magtár a latin frumentarium és gránárium néven említtetik. Ellenben fennmaradt az emlékezete Kiss Gáspár kalmár Piac-utcai udvarkertjében épült mulatóháznak (1758). A tornácot, a tornácos lakóházat az 1550., 1629., 1634. évi becsű- és egyességlevelek említik. Főként Piac-utcai házaknak már a XVI. században is szoros tartozéka a bolt ; vagyis a kereskedő polgár portékájának lerakó- és elárusító helyisége. Házanként némelykor csak egy bolt volt, amelyből egyenesen a lakószobába lehetett bejutni. Másutt két-három bolt is épült egymás mellé. Bérbe is adtak belőlök. Ilyen bérelt boltokban halmozták fel sokezer frtra becsült drága török árucikkeiket Baracskai Szabó Máté, Kádas Mihály, Kádas János és Fűres Máté is, akiket Székely Antal 1564-ben katonáival zsiványmódra megrabolt és mindenükből kifosztott. Evlia Cselebi világjáró török Debrecenről írván, háromszáz posztós boltját és ötszáz másféle boltját magasztalja. Feltűnt neki az is, hogy e boltokban mindent asszonyok árulnak. E boltok számát, ha csak a • kalmárok és céhesmesterek ponyva és gyékény piaci sátrait is megannyi boltnak nem vette, éppenúgy túlozta a jámbor Evlia Cselebi, mint amilyen messzire eltávolodott a valóságtól, amikor Debrecen utcáinak számát 300-nak, házainak számát 12,500-nak írta. 3 8 3 7 Hasszein Cselebi egri „hambáremin" 1597-ben 65 zsák gabona beszállítását ismeri el. Husszein bék 1604-ben arról ad nyugtát, hogy „Debrecen császári khasz város lakosai a rájok szalarieképpen (gabonaadó) kivetett árpát az egri hambdrba hiány nélkül beszolgáltatták". Zoltai : Ismeretlen részletek. 51. 1. 3 8 Evlia Cselebi utazása.
