Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)
Jelentés a Déri múzeum 1937. évi működéséről és állapotáról - A panyolai Tiszáról végig a magyar Szamoson. A VI. és VII. panyolai ásatás és a szamosmenti kutatóút ismertetése.
82 Jegyzetek. 1 Nádfedeles úrikastély látható a zemplénmegyei Bodrogközön. Cigánd községtől É.-ra 3 km.-re, a Béla-tanyán, mely gróf SzéchenyiWolkenstein Ernő lakása volt. Nádfedeles a hevesmegyei Tiszaigaron a Széky-család kúriája. Utóbbi udvarán méhkasalakú, kiégetett gabonavermek ma is használatban vannak. Náddal fedett volt régebben a bakonszegi Nadányi-kastély. Mindezeknek és hasonlóknak tudományos feldolgozását még nem végezték el. 2 A szembeállítás jelképes célzását minden magyar olvasó meg fogja érteni, mert végül is reá kell nevelnünk önmagunkat arra, hogy elsősorban az érték és az becses, ami miénk és ne dicsőítsük céltalanul, divatból azt, ami idegen ! 3 Panyola határát a Szamos és a Tisza között még a Túr-folyó is szeli, rajta egy új és régebbi fahíd. A Tisza balpartján, a Szamosszögben 1928-ig nem volt védgát, azért a falu áradások ellen körgátakkal védekezett, melyek ma is láthatók (Bagya-árka, Kismező-árka) a Szamos védgátjához csatlakozva. 1912-ben a Szamos árja behatolt a községbe s mint egy edényt, megtöltötte. A falusiak a gát átvágásával segítettek helyzetükön. A pusztító árvizet a paticsfalu házak élték túl. A padlásra menekült családok ilyenkor veszik hasznát annak a körülménynek, hogy a padlásfeljáró az utca felől van. Árvízkor onnan lehet figyelemmel kísérni az eseményeket, a híreket, mentési munkálatokat, a víz viselkedését. Ezzel magyarázom az utcafelőli padfeljárót a tornáccal. 4 A holtágakkal és morotvákkal (halvány) övezett tiszakertek, szög-ok, melyek rendszerint révészkedő csőszök felügyelete alatt a falvak gyümölcsösei, tűzigallyat szolgáltató erdői, vasárnapi üdülőhelyei : az Alföld legkiesebb, legszebb pontjai. Mivel ártéri területek, buja növényzetük, gazdag állatviláguk, pormentes levegőjük van. Sátorozni szerető tudósnak, művésznek, turistának, természetszerető nyaralónak, aki valódi pihenésre és csendre vágyik, a legkitűnőbb üdülőhelyek. Fürdésre, csónakázásra, horgászatra alkalmas folyó- és állóvizükkel előnyben vannak a hegyi tájakkal szemben. Mindezeknek a lehetőségeknek a kiaknázatlan volta önmagunk kevésrebecsülésében rejlik. 5 Külföldi, fővárosi és vidéki napilapokban és folyóiratokban megjelent kisebb-nagyobb közleményeket nem említve, felsoroljuk a következőket : Sőregi : Bégészeti kutatások és ásatások 1930-ban. Déri Múz. ismeretterj. közlem., 1. sz. — Jelentés 1931. évről, 25. oldal. Déri Múzeum kiadványai, XXVII. — Sőregi : A panyolai tölgyfaépítmény három rendbeh ásatásának tört. Déri Múz. ismeretterj. közlem., 5. sz. —- Sőregi : Előtanulmányok a panyolai tölgyfaépítményhez. Déri Múz. ismeretterj. közlem., 6. sz. — Sőregi : A panyolai V. ásatás. Évkönyv 1934. évről. 63—67. oldal. Déri Múzeum kiadványai, XXX. — Sőregi : A panyolai VI. ásatás. Évkönyv 1935. évről. 76. oldal. Déri Múzeum kiadványai, XXXI. — Sőregi : Kutatásaim a Szamos mentén és a panyolai Tiszaparton. A VII. ásatás ismertetése. Klny. a „Szatmár és Bereg" c. lap 1937. évfolyamából. 6 Ezek a képek először megjelentek „Előtanulmányok etc." c. id. füzetben, pontos szerkezeti felvételek alapján. 7 Az V. ásatás eredményét három képpel ismertetem a Déri Múzeum 1934-es Évkönyve 63—67. oldalain. Debrecen, 1936. Városi Nyomda. 8 A magyar régészek a legújabb időkig olyan lelőhelyekkel, melyeknek kora a honfoglaláson túl nyúlott, alig törődtek. Az elpusztult középkori faluhelyekből is a templomalap és a környező sírok érdekeltek bennünket, azontúl semmi. Ma már — igen helyesen — egyre nagyobb az érdeklődés a középkori és a török időkbeli elpusztult magyar falvak
