Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)
Jelentés a Déri múzeum 1936. évi működéséről és állapotáról - Személyi ügyek - Dr. Ecsedi István 1885—1936.
33 tak. 1 1 Lelki egyensúlyát a régi cívis nyugalmas élete és világfelfogása felé kezdte lassan visszabillentgetni. Erre vall az is, hogy új irodalmi munkásságát az ősi Kollégium egyik félreeső kis szertárszobájában — magát az agglegénységnek jegyezve el —, a dohányzás Debrecenben való elterjedésének ismertetésével kezdte meg, mely a Debreceni Képes Kalendárium 1919. évi folyamában jelent meg. Munkaközben hosszúszárú pipáiból maga is nagy élvezettel hódolt ennek a gondűző szórakozásnak. 1930-tól elhagyta. Dacára testi-lelki kimerültségének, nyugtalan vére, újra kitisztult és felélénkült becsvágya nem engedte patópáli alakká alacsonyodni. Szegedi tapasztalatai és az akkori viszonyok hatása alatt belekapcsolódott a forrongó és lázas magyar életbe s 1919 elején, mint felelősszerkesztő, megindította a hajdúmegyei földművesszövetség hetilapjaként a ,,Hajdúföld"-et, mely a vörös uralom alatt 13 számot ért el. Június 1-én mint politikai napilap újra feltámadva, ugyancsak Ecsedi István szerkesztésében még két hónapig védelmezte a kisgazdatársadalom jogos érdekeit. Később újra életre kelt, majd a Debreceni l'jsággal egyesülve ma Debrecen egyik legjobb napi lapja. A forradalom, a vörös uralom és az oláh megszállás zűrzavaros viharaiban gyötrődött-hánykódott minden polgára e városnak, amikor 1920 március 11-én az oláhok elhagyták városunkat és a nemzeti hadsereg bevonult a határszéli várossá ítélt Debrecenbe. Ecsedi, akit az oláhok valami alaptalan gyanúsítás miatt meghurcoltak, azok kivonulása után a nemzetgyűlési képviselőválasztás küzdelméből a gazdatársadalom jelöltje mellett bőven kivette részét. A nemzet életének új megindítási munkálatai közben pontosan május 9-én az Arany Bika-szálló dísztermében Debrecen város Múzeumára is új korszakának hajnala derült fel. Ekkor jelentette be egy nemzetgyűlési választási pártgyűlésen Haller István közoktatásügyi miniszter azt a mindenkit meglepő és igen örvendetes hírt, mely szerint egy külföldön élő dúsgazdag magyar állampolgár sok-sok milliót érő műkincsekből álló gyűjteményt ajánlott fel a magyar államnak, melynek Debrecenbe jutását a miniszter elősegíteni ígérte. Ez volt, mint ismeretes, Déri Frigyes nagy ajándéka. A halhatatlan érdemű múzeumalapító 1920 október 18-án személyesen jelent meg Debrecenben. Október 20-án a tiszteletére rendezett rendkívüli közgyűlésen a város beleegyezett a múzeum-, képtár- és Közművelődési könyvtárnak a Déri1 1 A háborús hadvezérek és politikusok elleni kifakadásait és ellenszenvét posthumus írása örökítette meg : ,,Az oláh betörés drámai epizódja 1916 augusztus 27-én éjjel a tömöri szorosban". Három Közlemény a „Debreczeni Újság" 1937 január 24., febr. 21. és 28-i számaiban. 3
