Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)
Függelék - Balogh István: A debreceni tanya
158 időben a kapások, kaszások közt ő az első ember. Mivel állandó lakos, számára már állandóbb épületről gondoskodik a gazda. Ez az épület a pitaról. Jellemző vonás, mint a régi öregek mondják, hogy egy ajtón jár be a jószág az emberrel ; egy tető alatt van a lakás az istállóval, amely csak a kevésszámú igásjószág befogadására való. A heverő marhának, sokszor nem is a tanya mellett, egészen más építmény van emelve. Ez a tanyatípus a legáltalánosabb a debreceni határban. Meglepő rokonságot mutat alaprajzban és beosztásban Györffy István egy nagykunsági tanyájával, 3 8 de nagyon különbözik a debreceni városi háztól. A szántóföldön, kissé messzebb a mesgyétől, a dülőúttól egy jó hajításnyira véggel helyezkedik el az útra. Minden debreceni tanyánál ez az általános települési alak, egy-két kivétel alig hoz változatosságot. Egy ma is fennálló példánya egy Ondódszéli kis tanya, melynek hossza 12-40 m., szélessége 6 m. A keleti fal közepén van az ajtó, amely a pitarba nyílik. Jobbkéz felől a majoros lakása, balkéz felől az ól van. Az ajtóval szemben, a ház és a pitvar elválasztó-fala mellett a szabadkémény alatt van a szabadkonyha, a 80 cm. magas sárpadka tüzelő. A tüzelőpadka aljában kb. 30 cm. sugarú, félkörívű nyílás a tűzrevaló és aprócseprő holmi tartására. A tüzelővel párhuzamosan, tőle olyan távolságra, hogy az ember kényelmesen megfordulhasson, elíg bű helye legyík, áll egy 80 cm. magas sárfal, amelynek külső vége L-alakban az ól felé törik. Az általa bezárt zugban van a színatartó. (4. kép.) Az ól a pitartól nincsen elválasztva, legfeljebb annyival, hogy a pitar le van padlásolva, az ól ellenben nincs. Az épület közepén végighúzódó mestergerendát az ól közepén egy jól megtermett ágas támasztja fel a szénatartó sarkánál. Az ólból így egy rajtoja segítségével könnyen fel lehet jutni a hászijára. Az ólban egy félszer-jászol van, amely mellé öt lovat vagy négy tehenet lehet kötni. Az épület másik fele a ház, ahol a majoros lakik. A pitart a majoros és a gazda, az ólat csak a gazda és a házat csak a majoros szokta használni. A házba a gazda még egy éjszakára sem megy be, ha a tanyán alszik. A házban az ajtó megett áll a kemence, széles padkán. A szája a pitarba nyílik, innen is fűtik, a kürtőlyuka a kéménybe nyúlik fel. Az ablak a végső falban a középtől kissé jobbra van, mert a tetőt tartó ágas nem engedi, hogy pontosan középre hagyják. A berendezés igen szegényes, bár minden a házban van. Egy ágy és egy dikó, egy láda, egy komót, kanapé, asztal és szék. Mivel a majoros élete állandó költözés, a gazda a szegődés napján fuvart ad neki, egy-két szekérrel az összes betyárbútort el kell tudni szállítani, az évi keresettel együtt. 3 8 Györffy István : A nagykun tanya. 14 1.
