Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)

Függelék - Balogh István: A debreceni tanya

159 Az újabb tanyáknál, amelyek főként az 1870-es években keletkeztek, mikor a gazda már állandóbban és néha két-három napra is kint maradt, megint más változás következett be. Először is az ólat egy fallal elválasztották a pitartól, úgy, hogy az ólajtó az udvarra nyílik. így kétfelől két félszer-jászolt lehetett beállítani, több jószág fért meg. A pitar elé egy kis gátőr került, amelyből balra az első ajtó egy kis oldalházba, a gazda kamarájába nyílott. A gátőr éppen olyan széles, mint a pitar, az udvartól egy kis, 120 cm. magas sárfal-könyöklő választja el. A könyöklőn ugyanilyen magasságú lécből készült veréce tartja távol a baromfit, hogy a pitarba ne menjen. így a pitar szélesFig. 4. kép. Pitaról szabad tűzhelye. Dielen-Stall mit offenem Herd. ségben vesztett, ugyancsak a ház is, amely olyan széles, mint a pitar. A gazda kamarája állandóan zárva van, a kulcsot mindig elviszi magával. Benne rendesen egy ágy és valami szék van, a féltettebb szerszámokat és a bentkosztos napszámosok számára való eleséget tartja itt. Ilyenféle tanyát a Cserén találunk, a Gombos Gergelyét. Itt is van állandó majoros, a gazda azonban régebben sem, most sem lakik kint a tanyán állandóan. (5. kép.)