Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)
Függelék - Balogh István: A debreceni tanya
152 gethetnek, fejszével vágni ne legyen szabad." 2 3 Ezeket az ólakat valóban pásztorépítményeknek tekinthetjük, de a földmívelés itt erdővédelmi céllal és az állattartás érdekében tilos. Állandóan megújuló tilalmak vetnek gátat a szántás-vetésnek. 1772-ben már olyanok telepednek ide, akik nem is polgárai a városnak, sőt „nagy földeket szántogattak fel a Halápon és másutt is, őszi és tavaszi vetéseket tettek." 2 4 A következő évben ezeket a kunyhókat elrontják, sőt az állattartást is csak úgy engedik meg, hogy ott „sem istállót, sem karámot fából senki ne csináljon". 2 5 Egy évtized multán hasonló tilalommal találkozunk újra. 2 6 Azonban a gazdasági élet kényszere mégis ide terelte lassanként a pásztorkodást, mert a jellegzetes teleltető helyeket a XIX. század közepe óta csak itt találjuk a mai napig. A földmívelés 1820 körül ugyan itt is megindul, mert az időszakos pásztortanyák földmíves tanyákká fejlődnek ki. 2 7 De alig indul meg ez a folyamat, mikor a tanács elejét veszi, 1833-ban ugyanis az itt levő 199 kunyhót lebontatja, a benne levő ugyanannyi számú majorost kitelepíti az erdei tisztásokról. 2 8 Az erélyes intézkedések eredményeként a debreceni erdőségek kétharmad részét képező Haláp, Fancsika, Bánk és Pac-pusztákon 52 hegyes kunyhó, 18 ól, 2 félszer, 4 akol, 21 tövisól, 5 szín és 12 kutrica marad, mind jellegzetes pásztorépítmény. Négy év múlva még kevesebb, 38 kunyhó, 24 ól, 12 kutrica és 7 akol áll itt, a földmívelés teljesen megszűnt, csak a méhészek élnek kint nyaran'a. 2 9 E történeti előzmények előrebocsátása után térhetünk át a mai debreceni tanya ismertetésére, amely alkotó elemeiben ezt a százados hatást tünteti fel. E hatás következtében különbözik az alföldi városaink tanyáitól, melyekben a mai kutatás a szántóföldre költözött városi házat lát. Nagyon sok vonásában rokon a nagykunsági tanyával, de a rokonság inkább az azonos földraj zi és gazdasági erők következménye. (1. kép) A legúj abb gazdaságelméleti kutatás a tanyát tisztán mint mezőgazdasági település formát tekinti és a városból gazdálkodás céljaira, egyideig" rövid időre kiköltöző lakosokat véli az első tanyai települőknek. 30 Debrecenre vonatkoztatva azonban másként áll a helyzet. Itt 2 3 U. ott III. k. 727 1. 1642. 2 4 Tan. jkv. 1772. 101 1. 2 5 U. ott 1773. 186 1. Stabulorum, caulorum et tuguriorum erectio in iisdem dumetis et in Haláp serio interdicitur et si qua praeexsistunt, quo prius funditus evertentur. Tan. jkv. 1774. 264 1. 2 6 U. o. 1784. 101. 1. 2 7 Tan. jkv. 1822. 107 1. 2 8 Jelentések 1833. 569. sz. Tan. jkv. 1836 796 1. 2 9 Jelentések 1842. 239. sz. 1846. 802. sz. V. ö. Dr. Balogh István : A debreceni erdős puszták betelepülése. Debreceni Szemle. 1936 szept. 3 0 Erdei Ferenc : A makói tanyarendszer. 8 1.
