Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)

Függelék - Balogh István: A debreceni tanya

153 ugyanis a földbirtoknak és polgárjognak a városi beltelekhez kötöttsége folytán az Erdei Ferenc által Makó tanyatelepülésénél vázolt folyamat csak a XIX. század végén és egyszerre következett be a birtoklás felszabadulásával. 1742-ben, mikor pedig már elég nagyszámú földmíves tanya van a debreceni határban, még a lakosság nagy része a városból műveli a földjét és csak egy napra megy ki, azért még menedék helyet sem igen csinál magának. „Akármely mezei munkát míveltető gazdák, magok cselédeinek szorosan megparancsolják, hogy a lovakat szekérnél kötve tartsák, másoknak vagy magoknak kárt ne tégyenek."

3

1 A mai napig több helyen birtokos debreceni gazda Fig. 1. kép. Debreceni tanya. Debrecener tanya. (Gehöft.) még most sem emel mindenütt még ólat sem a földjére, hanem lovával és szekerével a dűlőúton a föld végében áll meg, a lovat a saroglyához köti, maga a szabadban a szekér alatt alszik éjszaka. Legfeljebb ősszel, tengeritöréskor állongat össze 20—25 kéve csutkából egy hegyes kunyhót, az élelemnek, gúnyának. Az ilyen tanyát apró fás tanyának hívja némi humorérzékkel 3

1 Tan. jkv. 1742. 34 1.