Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)

Függelék - Balogh István: A debreceni tanya

151 kénti kiosztást intéző tanács nemhogy meg nem engedi, sőt elősegíti a szállások keletkezését a szántóföldön. „Determináltatott, hogy a jó szállások is megmaradjanak, és eszerint a szállásos gazdáknak ugyanott adódjék föld érdemek szerint, a karámok és dibdáb viskók maradjanak, akiknek a nyíl hozza vagy hordja el előbbeni gazdája."

1

7 Látszik e rendelkezésből, hogy a tanács nem volt ellene a tanyák keletkezésének, de a jószágteleltető helyek sem voltak fontosak a számára. Sőt csak a legszükségesebb ideig engedi itt telelni a marhát, mihelyt nyílik az idő, ki kell hajtani a szántóföldekről. „Referáltatott, hogy az Elepet a marhák egészen ellepték, 15—16 fót széltében jár, hirdettessék meg azért, hogy harmadnap alatt minden ember a maga marháját hajtassa nem csak onnan, hanem a szállások közül is."

1

8 A szállások, tanyák építését már 1744-ben rendszeresnek mondhatjuk, mert a tanács csak a 10 év előtti intézkedéseket újítja meg ebben az esztendőben.

1

9 Ha eddig keletkezésükre a földmívelés érdeke volt az iránytadó, ettől kezdve mindinkább tért nyer az állattenyésztés is. Míg 1744-ben, mint Szabó István kimutatja, a Hegyesen főként földmívelést üző polgárok emelnek tanyákat, alig három évtized múlva a pásztor építmények számbelileg fölébe kerekednek a földmíves tanyáknak.

2

0 Ugyanis az 1772-ben végrehajtott összeírás szerint a szántóföldekül használt pusztarészeken 535 birtokosnak 153 tanyája mellett 976 ól és akol van 17,332 darab marha számára.

2

1 Tehát csak minden harmadik ól és akol mellé esik egy tanya, amelyikben aztán már állandó majoros is lakik. A tanya építését, mint eddig, ezután sem gátolta semmiféle tilalom a szántóföldeken, viszont az itteni állattartást a lehető legrövidebb időre akarják visszaszorítani.

2

2 Egészen más volt a helyzet a várostól kelet felé elterülő erdőségeken, amelyek már a XVIII. század közepe óta alapját képezik a hortobágyi legelővel együtt a debreceni állattenyésztésnek. Az előző századból még csak a sertéstartásra vannak itt adatok. „Decretum est, hogy amely emberek az Apafáján a disznójoknak ólat csináltanak, a disznópásztoroknak sem ott, sem más erdőn, nemhogy nyers fát, de még amit kezökkel törö1

7 U. ott 1732 ápr. 29. 1

8 U. ott 1742. 26 1. Az heverő marhákat a szántóföldek közül minden ember kihajtassa. Tan. jkv. 1715. 596 1. 1

9 Tan. jkv. 1744. 166 1. Kül. tart. ir. 1742. 1418. sz. 2

0 Aedificium et educillum habent nullum praeter tuguria nonnulla per cives ibi agriculturam exercentes exstructa. Szabó István id. mű. 222 1. 2

1 U. ott 226 1. 2

2 Licitum sit in huiusmodi terris velut hereditariis aedificia ponere, alt ilia vero et sv. setigeres aestatis tempore etiam vaccas servare prohibitum. Corpus statutorum. III. k. 780. 1774.