Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)

Függelék - Lükő Gábor: A magyar parasztzene történetéhez

140 II. Az oláh parasztzenében jelentkező magyar hatásról. Bartók a mármarosi oláh népzenéről írott monográfiájában megállapította, hogy a mármarosi oláh melódiák leggyakoribb hangsora a régi magyar pentaton skála. Ugyanott azt is megállapította, hogy a magyar pentatónia a szatmári, szilágysági és mezőségi oláhoknál is általános, a tót és az ukrán népzenében viszont ismeretlen.

4

3 A régi magyar népdalstílus tehát az egész Szamos és a Tisza legfelső völgyeinek oláh lakosságát meghódította a maga számára. Az említett terület oláh népzenéjének magyar eredetű rétege azonban nem egységes. A mármarosi dallamok mind pontozott giusto ritmusúak J

s és J** J. ritmusformák tánclépésben) és négysorosak, a szatmár-szilágyiak parlando ritmusúak és 5—-7 sorosakká bővültek, a mezőségiek viszont négysorosak, de parlando ritmusúak. Ez utóbbiak között van néhány 11 szótagú, a többi mind 8 szótagú.

4

4 Bartók a mezőségi oláhok pentaton dallamait székely eredetűeknek tartja, sőt újabban a szatmári oláhoknál észlelhető magyar zenei hatást is a székelységnek tulajdonítja.

4

5 A mármarosi pontozott ritmusú pentaton dallamokról viszont azt állítja, hogy a kárpátalji ukránok közvetítésével kerültek az oláh népzenébe.

4

6 Az Alföld és Erdély népi kultúrtörténetének ismeretében az oláh népzenében mutatkozó magyar hatást egységes folyamatnak látom, s a magyar eredetű dallamok eltérő helyi változatait későbbi differenciálódás eredményének tartom. A zenei tények sem mondanak ellene ennek a magyarázatnak. Bartók önmagával került ellenmondásba, midőn a mármarosi oláhok pentaton dallamait ukrán közvetítéssel származtatta a magyarságból. Hiszen ugyanő több helyen megállapította, már, hogy az ukránokra csak az új magyar népdalstílus volt hatással.

4

7 Kutatásom folyamán azt a feltevését sem találtam helytállónak, miszerint a mármarosi és ugocsai oláhság a magyarságtól teljesen elszigetelten élte volna le az elmúlt 600 esztendőt.

4

8 Moldva alapításának mondái, melyek szerint a moldvai oláhság mármarosi oláhoktól származik, kik magyar nőket vettek feleségül, igen mélyreható magyar hatásról tanúskodik már a XIV. század közepéről.

4

9 A mármarosi oláhságba beolvadt 4

3 Bartók : Volksmusik der Rumänen von Maramureç. München. 1923. XVIII. 1. 4

4 Bartok : Népzenénk. 23—27. 1. 4

5 A magvar népdal. XXIII. 1. és Népzenénk. 23. és 29. 1. 4

1 Bartók: Népzenénk. 27. és 29. 1. 4

7 Volksmusik. XVIII. 1. és Népzenénk. 20. 1. 4

8 Népzenénk. 27. 1. 4

9 Lükő : Moldva alapításának mondáihoz. — Az „Etnográfia" füzetei. 2. sz. 8—9. 1.