Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)
Függelék - Lükő Gábor: A magyar parasztzene történetéhez
139 A sorzáró ritmus ^ J 11ra változásának felső korhatárát földrajzi határai és törteneti dátumok figyelembevételével szintén meghatározhatjuk. A sorzáró ritmus ugyanis a moldvaimagyaroknál is ^ ^ ï i , illetve # | S 0 # 0 l Veress és Domokos gyűjteményében számos példát találunk ilyen záróformulákkal. 36 (Ezek ugyan nem mind pentaton dallamok, de ez a ritmusképlet a dallam zárlatában a székelység kivételével mindenütt általánosuk újabb architektonikus szerkezetű, sőt idegen eredetű [C. osztályba tartozó] parlando dallamainkban is.) A moldvaimagyar dallamok egy másik kisebb csoportjában fellelhető ugyan a # s sorzáró ritmus is, 3 7 ennek jelenléte azonban székely, esetleg'oláh hatásnak tulajdonítható. A moldvai-magyarok népzenéjét csak Bákó környékén fennmaradt dallamai alapján ismerjük, itt azonban nagyon erős és a népi kultúra csaknem minden ágára kiterjedő székely hatás érvényesül a XVIII. századvége óta. 3 8 Az sem páratlan jelenség, hogy a moldvai magyarság története folyamán már meghaladott fejlődési fokra tér vissza az elmaradott székelység hatása alatt. A Bákó-vidéki magyarokra például ugyancsak a közéjük telepedett székelyek kényszerítették rá az c hang ejtését, melyet azok a Szamos völgyéből érkezett kultúrhatások következtében már a XVI. század elején elhagytak. 9 3 Felmerülhet valakiben az a gondolat is, hogy a moldvaimagyar ^ % s 71 zárlatot a csiki székelység hatásával magyarázza, hiszen ez ott is előfordul. Ez a megoldási kísérlet eredménytelen maradna, mert az említett formula csíki jelentkezését csak moldvai-magyar hatásnak tulajdoníthatjuk. Az udvarhelyi és marosszéki székelységben nincs háttere. Moldvai kultúrhatásokat más téren is sikerült kimutatnunk a csíki székelységben, 40 tehát a népzenei hatás sem lehetetlen. A moldvai-magyarság c 1 í, 0 0 # 0 l formuláinak mindenesetremegvan a szamosvölgyi háttere. 4 1 Románvásár vidéki előfordulását 4 2 csakis a Szamosvölgyéből származtatva magyarázhatjuk, mert itt székely hatás sohasem érvényesült pozitív irányban. 3 6 Etnográfia, 1931. 136—137. 1. és Domokos, id. m. 10., 11., 23— 25., 40. sz. 3 7 Domokos, id. m. 17., 22., 66. sz. és az oláh eredetű 14. sz. 3 8 Lásd id. művem 200. lapján a „székely hatás a moldvai-magyar folklóréban, nyelvjárásban és tárgyi kultúrában" címszó alatti utalásokat. 3 9 Id. művem 51—52. 1. 4 0 Id. művem 121. lapjain a gyímesi laposkemence, 132. lapján a 44. ábrán bemutatott b típusú fazár idézett csíki megfelelője. 1 1 A moldvai magyarság népi kultúrájának szamos-tiszavölgyi elemeire vonatkozó adataimat a fent tárgyalt [5] cezúra kapcsán a 9. jegyzetben idéztem. I I. id. müvem 95. lapján közölt dallam. Kéziratos jugáni gyűjtésemben van egy hasonló záróritmusú ma már oláh szöveggel énekelt dalla i is.
