Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)

Függelék - Lükő Gábor: A magyar parasztzene történetéhez

138 2. A dallam záróhangjainak ritmusa. Bartók a régi magyar parlando ritmusú pentaton dallamok negyedik sorának záróhangjaiban szintén talált dialektikusan eltérő ritmusképleteket.

3

0 Erdélyben általában az utolsó szótag nyúlt meg" ( h j vagy j Magyarországon viszont az utolsó rövid, az előtte álló első^ vagy második ellenben megnyúlt (J J* i vagy ^ J. J J l), mondja Bartók. Számba véve népdalgyűjtésünk fenn említett hézagait, Bartók Erdélyre vonatkozó megállapítását ebben az esetben is a székelységre korlátozhatjuk. Feltűnő azonban, hogy a székely dallamok közül éppen csak a legarchaikusabb vidékről, a Csíkból származó melódiák némelyike tűntet fel 1 J** 1 l záróritmust.

31 Ezt a jelenséget úgy is magyarázhatnánk^ hogy a székelységben ma általánosabb h ! formula oláh hatás eredménve. Az oláh 0 _ #. dallamokban tudniillik csak ez az egy záróritmus hallható.

32 A csíki J j

s 11 záróritmusú dallamokat így egy régi közmagyar formula helyi emlékeinek tarthatnók. Ennek a magyarázatnak két tény mond ellene. A J^ \ záróritmus szórványosan Dunántúl is előfordul,

3

3 tehát nem lehet oláh eredetű a magyar népzenében. Inkább lehet régiesség. A cseremisz pentatónia hasonló, szintén mindig az utolsó szótagot megnyújtó záróformulája

3

4 bizonyítja, hogy csakugyan az is. A magyarság a / záróformulát keletről hozta magával és archaikusabb vidékein mindmáig meg" is őrizte ezt. és #

S 0.0 0 í képletek már külön magyar fejlődés eredményei. Valószínűleg régi táncdalaink hasonló sorzáró ritmusát vették át hallgató nótáink.

3

5 Hallgató (parlando) dallamainkban ez a ritmusképlet legkorábban a XII. század végén vállhatott általánosabbá. Erre következtethetünk abból, hogy a székelységben nem terjedt el. A székelység felé áramló központi magyar kultúra természetes útját csak a XII. század közepén végrehajtott szász telepítés temette be. 3

0 A magyar népdal XV. 1. 3

1 Bartók—Kodály: Népdalok 110., 112., 117., 127., 150. sz. 3

2 Lásd pl. Bartók: Népzenénk... 37—42. példáit. 3

3 Bartók : A magyar népdal. 32., 33. sz. 3

4 Lach B. : Gesänge russischer Kriegsgefangener. I. Bd. 3 Abt. Wien. 1929. 3

5 Hasonló sorzáró ritmusképleteket Bartók : A magy. népdal 11b, 30., 28., 34a, 49. sz. giusto dallamaiban találunk. Figyelembe vehetők még u. o. a 33b, 39., 70., 72. sz. dallamok is # J j J J J J ritmusukkal.