Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)
Függelék - Lükő Gábor: A magyar parasztzene történetéhez
133 az említett hangsorok használatát, hanem úgy véli, hogy ezek régen a magyar népzene egész területén, összes dialektusaiban előfordultak, s csak ma szorítkoznak a konzervatívabb keleti népcsoportok körébe. Mai ismereteink szerint ezt a feltevést semmi sem cáfolja, s így Veress következtetését elfogadhatjuk. A [VII.] főcezúra a székely és a moldvai-magyar dallamokban oláh hatás eredménye. 6 Az oláhoknál ez a legáltalánosabb típus. 7 Ha a népi kultúra dialektusait történeti szempontból osztályozzuk, az archaizmusokat csak másodsorban, az idegen hatásokat pedig csak harmadsorban vehetjük figyelembe. Osztályozásunk alapjául csak az újabban elterjedt formákat fogadhatjuk el, bár ezeket is meg kell rostálnunk, mert gyakran egymástól távoleső és soha közvetlen kulturális kapcsolatban nem állott területeken is megjelennek azonos formák. Ezek csak akkor tekinthetők kulturális kapcsolatok jeleinek, ha földrajzilag összefüggő területen jelentkeznek. 8 Említettem, hogy a Szamos völgyének magyar népzenéjét még nem ismerjük, a fenti elvek alapján tehát nem volna szabad kultúrtörténeti összefüggést keresnünk a moldvai és az alföldi magyar népzene azonos jelenségei mögött. Erre azonban a két vidék eddig ismeretes összefüggései nemcsak feljogosítanak, hanem köteleznek is. 9 Az összefüggések megállapítását ezenkívül a Szamos völgye oláh népzenéjére vonatkozó ismereteink is megkönnyítik. A szamosmelléki oláhság népzenéje t. i. magyar eredetű és egyes elemei a helybeli régi magyarság zenéjének sajátságait is elárulják. 1 0 A régi moldvai-magyar népzenének a székelytől idegen alföldi rokonságát két jellemző sajátságán állapíthatjuk meg. Ezek : a főcezúra [5] fokának gyakorisága és a parlando ritmusú (hallgató) dallamok utolsóelőtti első vagy második hangjának megnyújtása. 1. A főcezúra hangmagassága. Bartók megállapítása szerint a régi ötfokú magyar dallamok legjelentékenyebbik csoportjában a dallamok mind a négy sora, de legalább is három különbözik egymástól, zenei tartalmát tekintve. Betűkkel jelölve az egyes sorokat, ennek a típusnak a képlete ABCD, ABBC, vagy AABC. A régi magyar pentaton 6 Bartók : Id. m. XX. és XXIII. 1. 7 Bartók : Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje c. műve 37—42. sz. példái. 8 Ezeket az elveket a magyar nyelvjárások osztályozásában id. munkám (Hi—68. lapjain kíséreltem meg alkalmazni. Eredményeim a népi kultúra egvéb ágainak történetével meglepően egyező képet adtak. 9 Lükő, id. m. 46., 49., 51., 68., 76., 79., 82., 120., 121., 123., 125., 127., 134., 138., 139., 148., 150., 151. lapjai és 9—13 térképei. l u Erről részletesen alább a II. cikkben lesz szó.
