Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)

Függelék - Lükő Gábor: A magyar parasztzene történetéhez

134 dallamoknak kb. 90%-a ehhez a típushoz tartozik.

1

1 A dallam rendszerint egy oktávon belül mozog és felülről lefelé halad. Ennek következtében a második sor záróhangja (a főcezúra) leggyakrabban [i?3]. Ezt az eredeti állapotot legnagyobb mértékben a székelység őrizte meg. Dunántúl és a paíócságban a főcezúra igen gyakran leszállt az alaphangra [1], a Nagyalföldön viszont felemelkedett az ötödik fokra [5].

1

2 Az alföldi dialektus ilyen irányú fejlődése a magyar zenetörténet egyik legfontosabb eseménye volt, mert tulajdonképpen ez tette lehetővé az új stílus kialakulását. Az új magyar népdalstílusra ugyanis szintén az [5] főcezúra jellemző. Ezt ugyan közvetlenül a régi stílus A

5A

5AA, A

5B

5AB, úgynevezett kvintváltó szerkezetéből örökölte,

1

3 ez a szerkezet azonban elenyészően kis számban szerepel a régi stílusban. Fontosságát az alföldi zenedialektus hangsúlyozta ki, midőn az [5] főcezúrát az általános ABCD, ABBC stb. szerkezetekbe is belevitte. Mikor kezdődött meg a p3] főcezúra [5] fokra való emelése, nem tudjuk, de abból, hogy a moldvai-magyarokhoz a székelység közvetítése nélkül eljutott, arra következtethetünk, hogy igen régen, még a XVI. század előtt. A XVI. század első felében ugyanis megszakadtak a szamosvölgyi és a szeretmelléki magyarság földrajzi egysége s közvetlen kulturális kapcsolatai is.

1

4 Az [5] főcezúra a székelységben egészen ritka jelenség. Bartók és Kodály Népdalok c. kiadványa (1921) 150 erdélyi népdalt tartalmaz. Ez az anyag 8 kivételével székely eredetű, tehát voltaképpen a székely népdalt mutatja be. — A 150 dallam közül csak 18-nak a főcezúrája [5], ebből azonban 9 kvintváltó szerkezetű,

1

5 5 idegen eredetű (C. osztály),

1

6 2 új stílusú (architektónikus szerkezetű),

1

7 csak kettő ABCD szerkezetű régi pentaton.

1

8 A [5] zárlat tehát ebben a szerkezetben egészen ritkának mondható a székelységben. Valószínűleg csak újabban jutott el ide, talán már az új stílus dalaival egyidőben. Domokos moldvai gyűjteményében 6 székely dallamnak van [5] cezúrája, ebből azonban 5 új stílusú, illetőleg műdal,

1

9 1

1 Bartók : A magy. népdal. XX., XXVIII., XXXI. stb. lapjain. 1

2 Id. m. XX. 1. 1

3 A kvintváltó szerkezetű dallamok első fele azonos a másodikkal, csak öt fokkal magasabban halad. Ebben a szerkezetben a romlat lan formáknak természetesen mind [5] a főcezúrájuk. — Az architektónikus ABBA, AA-A-A szerkezetet Bartók (A magyar népdal XXII. és XXXVIII. 1.) és Kodály is (Magyarság Néprajza IV. k. 30. 1.) a régi pentaton dallamok kvintváltó (A

5B

5 AB, A.A-AA) szerkezetéből származtatta. 1

4 Lükő, id. m. 33—37. 1. 1

5 Id. m. 134., 135., 139—141., 144—147. sz. Id. m. 130., 132., 133., 136., 138. sz. 1

7 Id. m. 131., 148. sz. 1

8 Id. m. 137., 142. sz. 1

9 Domokos, id. m. 54., 57., 59., 60., 64. sz. Ónfalváról.