Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)
Függelék - Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról. A lakóház
113 Tintatartó és társa a porzótartó — feltűnő — éppen úgy nem fordul elő átnézett hagyatéki leltárainkban, mint a sokféle asztal közt a külön íróasztal. Pedig sok írni tudó, írással hivatásszerűleg is foglalkozó ember élt akkor is Debrecenben. Csupán a vegyes bolti árucikkek összeírásaiban említik az eladó kalamárisokat. Áruk igen olcsó. Helyénvalónak tartom, hogy rátérjek némely különleges és csak elvétve, ritkán előforduló szobadíszre, lakásberendezési tárgyra is. Egyik pusztán cifraság, másik játékszer vagy szórakoztató eszköz ; volt olyan is, amelynek gyakorlati hasznát vette a tulajdonosa, de ez még nem ment át a köztudatba.. Özv. Bekcsy Jánosné házánál, aki mint már említettem református pap leánya, valamint Debreceni János lelkész hagyatékában barometrumot, azaz légsúlymérőt is találtak. Zongora, harmónium még sehol sincs. Csupán eskütt Csáthi János hagyatékában maradt (1762) egy tokos bécsi hegedű és az imént említett Bekcsy né után (1770) madártanító orgonácska. Bihari Istvánné Kapros Máriának türelmi munkával üvegpalackba rakott vadaskertje (1780), Csathó István kalmár alabástromból faragott két képecskéje és két madárkája is ritka szobacifraság. Ámbár a remeklő debreceni asztalosmesternek a XVII. század elején ostáblát is tudnia kellett csinálni, ez a régtől fogva ismert időtöltő játékszer még nem tudott nálunk népszerűségre vergődni. A váradi kapun kívül épült Szarvas vendégfogadó felszerelésében találtam egyet (1778), id. Fáy János polgármester hagyatékában (1783) másikat. Ez utóbbit a hatósági kiküldöttek 25 frtra becsülték. Nem volt ismeretlen, de nem is tartozott még a lakás lényeges berendezeséhez a fürdős kád. Nem is ámulhatunk rajta, ha meggondoljuk, hogy állítólag a híres francia napkirály: XIV. Lajos udvarából is hiányzott. Azután meg aki akart, egy jókora nagyságú mosóteknőben is megfürödhetett. Mégis láttam fürdőkádat a következő hat helyen, ú. m. : Váczi János kalmár (1744), Csengeri András gazdálkodó (1749), Debreceni János pap (1770), Bekcsi Jánosné (1770), Csáthy Sámuel vasas (1773) és Vasas György gazdálkodó (1773) hagyatékában. Ellenben igen gyakori a lakásberendezés kellékei közt a rúdravaló ; pedig inkább dísz, mint használati tárgy. Ámbár mondhatjuk úgyis, olyan hasznos tárgy, amelynek elhelyezési módja emeli az otthon meleg hangulatát, szebbé, kellemesebbé teszi a lakást. Meg kell hát magyaráznom, mi a rúdravaló ? Viski Károly t. barátom leírását hívom segítségül. 1 4 „Ősi ruhatartókat, a gerendákra vízszínt függesztett rudakat, rendszerint két oldalt a Tinta- és porzótartó. Néhány lakásbeli különlegesség. A rúdravaló. 1 4 Magyars. Népr. I. k. 276. 1. 10
