Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)

Függelék - Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról. A lakóház

114 mestergerendával párhuzamosan a fal közelében Kalotaszegen különösen ünnepnap telerakják rúdravalóval, tisztán a szoba díszítése végett. A rúdraualók nemcsak erre a díszítő célra készült hímzett kendő félék, hanem a lepedők, abroszok, derékaljak, párnahéjak, ágyfőtől valók is, a szőttes és varrottas kendők, terítők. A díszítésnek ilyen módja tőlünk keletre és délre egyaránt szokás. Ruhatartó rúdak Göcsejben is vannak" — beszéli Viski. Diákkoromban, hatvan esztendővel ezelőtt — hozzátehetem — Debrecen körül, parasztházban többfelé magam is láttam megrakott ruhatartó rúdat. ,,A vízszint felkötött rúd — folytatja Viski a leírását — a legrégibb ruhatartó bútorfélék közé tartozik. A fogasok őse. A ruhatartó rudak régi úriházaknak is tartozékai voltak. A parasztházba akkor kerültek, amikor már ott is volt mit tartani rajtuk, amikor már voltak fölös ruhafélék és ágyneműek". A debreceni rúdravalót a XVIII. század polgár-házainál közel harminc esetben figyelhettem meg. Korábbi feljegyzések róla nem maradtak fenn. Megállapíthatom, hogy a nemesi származású szenátor felesége csak úgy kedvelte a rúdravalót, mint a szerényebb körülmények közt élő mesterasszony. Egy háznál rendesen csak egy-két darab, vagy egy-két pár rúdravalót említenek. Másként nem is igen nevezik. Egyszer-egyszer mondották rúdravaló kendőnek, rúdravaló abrosznak és rúdravaló ruhának is. Anyaga nálunk kétségtelenül mindig vászon és vagy veres, vagy kék, vagy tarka, különböző színű fejtővel szűtt és varrott. A századok végefelé, „nyomtatásos rúdravaló" -val is találkoztam. Volt rövid, volt 5—6 sing hosszú rúdravaló. Értékük különböző. De sohasem nagy. Késcsináló Varga István árvája (1716) egy kékszőttes rúdravalót örökölt, amelyet egy magyar frtra becsültek. A Pataki-család 5 sing veres fejtős rúdravalója mindössze 70 dénárt ért (1733). Bekszi Annának (1736) kétféle fejtővel varrott rúdravalója 60, kékveressel szűtt másik, egy tarkaszűttes 90—90, negyedik szűttes r. v.-ja csak 34 dénárra becsültetett. Fazekas Hajdú Mihály két nyomtatásos rúdravalója közül egyiket 1 frt 16 dénárra, másikat 40 dénárra értékelték (1773). A lakóház, azaz a szoba tartozéka, mégpedig igen lényeges tartozéka a kemence vagy kályha. A tárgyalt időszak fűtésre használt kemencéjének jellemző tulajdonságairól, bár aránylag közel van hozzánk az az idő, nehéz beszámolnom, mert róla sem leírást, sem ábrázoló rajzot nem találtam. Mégis elmondhatom, hogy hasonlítottak a Magyarság Néprajza által mutogatott kemencékhez. Valószínűnek tartom, hogy kenyérsütésre is alkalmas terebélyes boglyakemencéinket kétszáz évvel ezelőtt is azon módon csinálták, nád- és vessző-vázason agyagsárból a tapasztó emberek, Kemence. Kályha.