Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1935 (1936)
Függelék - Adatok a debreceni erdőgazdálkodás történetéhez
147 ki, mikor a szegényembereknek megengedte az erdőmestertől nyert cédula ellenében száraz gally, vágáson maradt töremora behozását. 8 Mivel ebből a száraz gallyból egy talyigára vagy egy hátra valót egy jkrajcárért adták, a száraz gally neve ma is krajcáros gally Debrecenben. A vastagabb, már csomóba rakott gally és vékony fa a botfa. Az ilyen rendelkezés azonban nem sokat segített, mert noha tavasszal a talyigázást is megengedték, az erdőpusztítók, a hátasok nemcsak a gyallyat hordták be, hanem a vastagabb fákat is. „Mostanában különösen lehet tapasztalni, hogy a n. város erdején számosan találtatnak olyan fák, melyek kérgétől meghántva, vagy pedig derekának alsó részén mélyen bevágódván, kiszáradnak s a vastagabb és szebb fák alulról meggyengülvén a szél mozgása által kidűlnek, sőt lehet tapasztalni azt is, hogy a fák törzsökéi egészen kiásattatnak és felforgácsolván úgy hozattatnak bé a városra." 9 A tanács azért rendeli ; ,,hogy eddig is büntetés terhe alatt megparancsoltatott, hogy száraz gallyért és fáért a város erdeire járó talyigások és más ehhez hasonló emberek, különösen pedig a száraz gallyra commissiót nyerők és hátasok sem fejszét az erdőre vinni, sem nyers fát vagy forgácsot, ha mindjárt az erdőn ledül ve találnák is, azon erdőről hozni, talyigájokra vagy szekerekre rakni ne merészkedjenek". 1 0A világháború utáni tűzifainséges években a hátalás hatalmas lendületet vett, de most már a telepek lakói űzték nagy mértékben. A Déri Múzeum összegyűjtötte a hátasok eszközeit. A kis keskeny élű, rövidnvelű fejsze, amit a kabát alatt el lehet rejteni, a hátaló kötél, a kampó, félkézfűrész és a kákó a szerszámuk. A kis fejsze feje 15 cm. hosszú, táblája 6—7 cm. széles, nyele egy arasznál valamivel hosszabb ; kb. 20 cm. A hátaló kötél egy kb. 2—2*5 m. hosszú ruhaszárító kenderkötél. A kampó természetes horgas fa, karvastagságú, 2—3 m. hosszú, melyet a magasan fekvő száraz gally letördelésére még kb. ugyanennyivel kitoldanak. Máskor meggörbített vasat kötnek a rúd végére. A horgot nem cipelik magukkal, mint a kötelet, hanem a végzett munka után egy nagy fa derekához támasztva otthagyják. A kötelet a kabát alatt a derekára csavarja a hátas, beledugja hátul a kis fejszét. A félkézfűrész hasonló primitív szerszám. Egy eltörött fűrészplattból kivág egy 20—25 cm. hosszú darabot, ezt magával viszi. Az erdőn késsel levág kb. 30—40 cm. hosszú hüvelyknyi vastag tölgyfa suhángot, félkör alakban meggörbíti, a két végét egy kissé bevágja, a fűrészlapot mint egy húrt beleilleszti, a két végébe egy rövid szeget dug és keresztben átköti. így a fűrész ki van feszítve. Mikor egy hátra való fát levágott, a rámát elhajítja és a fűrészt magával viszi. A levágott kar8 Tan. jkv. 1838: nov. 2. 9 Tan. jkv. 1828 : márc. 19. 1 0 Tan. jkv. 1828 : márc. 19. 10*
