Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1935 (1936)

Figyelő - Könyvismertetések

kutatások egyik remekbe készült példányát, a közel 15 ívre terjedő dolgozatát, melynek címe : Ismeretlen részletek Debrecen város múltjából. Zoltai e legújabb könyve három részre oszlik. Az első részben Debrecen életét rajzolja meg a XVII. századeleji ( 1 (j 11—12, 1617—18) főbírói számadások tükrében. E száraznak látszó fejezetben az az érdekes és lebilincselő, hogy a debreceni polgár élete hogyan és hányféle úton-módon kapcsolódott bele a város háztartásába, a város élete pedig a nemzet akkori küzdelmes sorsába. Megismerjük ebből a fejezetből, hogy mit szenvedett a debreceni polgár azért, hogy szeretett városa elbírja a nemzet keresztjét. A második részben újra átdolgozta a szerző egyik régebbi tanulmányát, mely Debrecen határának kialakulását és birtokainak megszerzését tárgyalja. Hosszú évtizedek soha nem lankadó szorgalmával szedte össze a kiváló szerző az anyagot, melynek megbecsülhetetlen érdeme a történelmi igazság felderítésén felül az ősi határnevek és családnevek egész tömegének előtárása. A harmadik rész Debrecen város határ pereit ismerteti a hortobágyi puszták történetével kapcsolatban. Ez öt nagy határper tárgyalásánál annyi régészeti, néprajzi, művelődéstörténeti adatot találunk, hogy értékben szinte felülmúlják a fejezetek histórikumát. A régi magyar határperek lefolyásának ismertetései pedig jogtörténeti szempontból igen becses adatokat szolgáltatnak. Külön megemlítjük szerző nagy tudásának, körültekintésének bizonyságaképen az egész mű jegyzetanvagát, melyben valóságos külön kis tanulmányokat találunk. Bizonyos, hogy Zoltainak ez a legújabb műve, ez az egész tanulmánysorozat mindenkor elsőrendű forrásműve lesz a város történészeinek. A szerző minden mondatában az objektív tiszta igazságot keresi olyan precizitással és részletezéssel, hogy műve mintaszerűnek mondható. Nem jut eszünkbe kételkedni azokban a tényekben, melyeket hirdet és előnkbe tár, míg azok a modernek, akik a gazdasági és társadalmi hatóerők túlhangsúlyozása mellett az eseményeket gyakran figyelmen kívül helyezik, a Zoltai Lajosok működése nélkül a művelt nagyközönség bizalmát talán ki sem tudnák érdemelni, így pl. általánosan kialakult vélemény, hogy a Hóman-—Szeklu, Magyar történet hét kötete nem szorította ki, hanem csak szerencsésen kiegészítette a Szilágyi-féle milleniumi tízkötetes nagy történelmi művet. s. j. A magyarság szellemi néprajza. írták : Berze Nagy János, György Lajos, Horger Antal, Solymossy Sándor, Szendrey Zsigmond, Tolnay Vilmos, Viski Károly, Zlinszky Aladár. A magyarság néprajza III. kötet. 59 képpel és 9 térképpel. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. 473 la]).