Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1935 (1936)

Figyelő - Herman Ottó és Debrecen

108 szerint a keresztfa akkor is az, ha kőből van faragva. Az előadás csak februárban jelenik meg, ha nem veszítik el addig véglegesen a hazát ! Nagyon rajta vannak. Hogy helyre íicamítaná az eszüket a Magyarok nagy Istene ! (Akkor bukott meg t. i. a Wekerle-kormánv s utána Khuen Héderváry miniszterelnöksége következett. Az ország exlex állapotban volt.) 25. 1910 okt. 31. Bpest. A Hortobágyról írott könyvem iránt érdeklődik. Tudassam véle : mikor jelenik meg? 26. 1911 márc. 11. Bpest. A Hortobágy-puszta leírása c. könyvem tiszteletpéldányát megköszöni. Anyagában — írja róla — egy tátongó rést tölt be, igaz, hogy a résbe több is elfért volna. Elég merész föltenni, hogy megéri — hiszen csak hetvenhat éves — a többit is. 27. 1911 május 11. Bpest. írja : „Semmi kétség, hogy van tudomása arról a támadásról, amellyel dr. E. I. úr a debreceni fogatokról írott dolgozatomat megtisztelte. De én nem tudom a támadást kezelni ; azért kérem, tájékoztasson az iránt, hogy ki és mi legyen E. úr. Feleletem a Magyar Nyelv folyóirat júniusi számában fog megjelenni." (Herman Ottó a Magyar Nyelvtudományi Társaság 1909 dec. 14-én tartott ülésében a „Debreceni lófogatok"-ról tartott előadását ugyanilyen cím alatt két táblával és négy ábrával 16 oldal terjedelemben kiadta és abból nékem számos példányt küldött, hogy az érdekelt és érdeklődő debreceniek között osszam szét. Dr. Ecsedi István, a debreceni Kollégium tanítóképezdéjén a történelem és földrajz kezdő fiatal tanára több tekintetben tévesnek, hiányosnak minősítvén a H. 0. előadásáról megjelent füzet tartalmát egy tagadhatatlanul részletesebb, kimerítőbb és a felölelt tárgyat gyakorlatilag is jól ismerőnek mutatkozó szerző tollával megírott, illusztrált értekezést tett közzé a Nemzeti Múzeum Néprajzi Értesítőjének 1911. évi első füzete 35—53. lapjain. Ecsedi barátom kifogásolta Herman Ottó kutatási eljárását és a kérdezősködésre fektetett adatgyűjtést. A mi esetünkben nem tartotta célhoz vezetőnek sem a szíjgyártómestertől, sem az előkelő, már elurasodott cívisektől, de még az együgyű paraszttól, tehát Ser Tót István kocsistól és Kiss István taíyigástól nyerhető magyarázatokat sem. Herman 0. zokon vette a fiatal ethnográfustól az időelőtti fékezetlen bírálatot és főképpen ennek egyes kifejezései miatt bosszankodott. Miért nem várta meg, amíg a nagy munka egész terjedelmében megjelenik? !) 28. 1911 jún. 1. Bpest. E. eljárásáról azt írja, hogy Deák Ferenc ismeretes szavai találnak reá : szabad, de nem illik. (A Magyar Nyelv 1911. évi júniusi füzetében pedig nyilvánosan és terjedelmesen felel reá. Bonckése alá veszi az E. bíráló