Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)
Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom
363 rendesen mázasak, a nagyobbak mázatlanok, legfeljebb belül mázolva. A szilke a fazéknak lekicsinyített mása. Ebben inkább a nyersanyagot, (zsír, tejfel, méz) tartják, vagy a maradékot teszik. Van zsíros szilke, tejfeles, mézes stb. szilke. A csupor nyúlánk, füles, mázas cserépedény, szűk szájjal. Ebben nem főznek, csak raktároznak. Nagy számmal van a háztartásban tejescsupor, melyben a tejet elteszik, megaltatják, ekkor aludttejescsnpor a neve. Néha zsírt szűrnek bele, ekkor zs í roses up or- nak nevezik. Fazéknak, szilkének, csupornak szép rendes mázas cserépfedője van. Mikor a gazdasszony a cserépfazekat megveszi, megtölti színültig hidegvízzel, hogy hadd szíja meg, így nem hasad olyan hamar. Ámde babonájában ő sem bízik, mert kerít egy drótost, aki a tiszta új fazekat megdrótozta. így már biztosan nem hasad el. A levesfőzésre hegyesfenekű fazekat, főzelék, káposztafőzésre lapos fazekat használnak. Később a főzésre cseréplábost használtak, ez egy meredekfalú tál, három lába van, ezen áll és egy 30—40 cm. hosszú vastag cserép nyele, melynek segítségével felteszik a tűzre, vagy leveszik róla. Ré- Fig. 107. ábra. gibb a füstölt fekete lábos és Tűzellenző a szabadkonyhán (kályujabban a belül mázas, kívül ha), egyiken angyalfejek, másikon vászon lábost használnak. virágdísz. Déri múzeumban. A lábos hamar törik, ezért Feuerschirme auf einem Herd im a vándor magyar a vasfazekat Freien ; der eine mit Engelsköpfen, használja főzőeszközül. Régi der andere mi t Blumenschmuck. + darab. Már a bronzkorból szép bográcsokat ismerünk. A magyar nép nem hívja bográcsnak, hanem vasfazik-nak. Mindig magával hordja, hátán, szekerén, megvan a házában. Ennek az edénynek füle van. Főleg kákó-ra, főzöfá-ra felfüggesztve használják. Érdekes, hogy a nép nem ismeri a szolgafát, mint főzőeszközt. Csak az irodalom hozta divatba. A falusi lakosság a vasfazekat is kerek vagy háromszög alakú vaslábra teszi, vagy hevenyészett sárkatlant épít a pusztán, vagy a kemence szája mellé, és ebbe ereszti a vasjazikat. Sőt a falusi vasfaziknál a vaslábakat rászerelik a vasfazikra, hosszú nyelet csinálnak neki, fülét leszerelik, ekkor serpenyő
