Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom

359 etetőn, a csutkázón kapja a tengeriszárat (csutka), a levelét leeszi és a szára megmarad. Ez a csutkaízík (csutkaízék). Tavaszszal az izíket összekaparják : ízíkelnek ; kazalba rakják és egész Fig. 102. ábra. Napszámos főz a villanyelen, szalma tűznél. Tagelöhner kocht sein Essen an der Gabelstange. évben mindig ebből fűtenek, tüzelnek. Érthető, hogy miért van az alföldi magyar paraszt annyira ellene a miniszteri rendeletnek, mely a molyirtás érdekében a csutkaízík elégetését rendeli Fig. 103. ábra. Földbeásott tűzhely a Hortobágy-pusztán. Kochherd in den Boden gegraben auf der Hortobágger Heide. el. Ha ezt komolyan végrehajtanák, a tiszántúli földműves nép tüzelő nélkül maradna. így olyan kivezető utat találtak, hogy a csutkaízíket szalmával rakják be és az alól tüzelnek,