Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)
A Déri múzeum működése és állapota 1934-ben - A Múzeum évi gyarapodása
35 múzeum, onnan pedig Triesztig a világotjáró ifj. Hipszám Henrik festőművész és a csereügylet lelkes pártfogója, MetzgerWatanabe viselték. A Déri Múzeum vezetősége meleghangú köszönőlevélben fejezte ki háláját a nemes áldozatért és fáradozásokért. A Tokiói Tudományos Múzeum csereküldeménye szerencsésen egészíti ki a Déri-féle ázsiai gyűjtemény japán iparművészeti csoportját. Azonban ahhoz, hogy az állandóan kiállíttassék, a jelenlegi elrendezés átcsoportosítására lesz szükség. Miután a Tokiói Tudományos Múzeum egy újabb modern iparművészeti gyűjteményt is helyezett kilátásba, az átrendezési munkálatot egyelőre nem foganatosították. A múzeum vezetősége 1935-ben fogja a küldeményt Debrecen városának a képkiállítási teremben bemutatni. Megemlítendő még, hogy a magyar közönség a tokiói csereküldeményről legelőször febr. 5-én, a magyar rádió híradása útján értesült. Következő nap a budapesti sajtó közölte a hírt, utána a debreceni helyi lapokban Sőregi múzeumőr részletesen ismertette s ugyanő a tárgyakat leltározta. A leltárkönvvileg is együtttartott különböző természetű anyagot tudatosan úgy válogatták össze, hogy az a japán nép mindennapi életét a legjobban mutassa be. Gondosan összeállították azokat a tárgyakat, melyeket a japán polgári családban gyermek és felnőtt naponta használ. Minden darabot jóízlés, finomság, a színek és formák igazi japáni eleganciája jellemez. A gyermekjátékok egész sora szórakozásra (sípos facsörgő, különféle lapdák, bábuk, játék konyha, dob, kard, trombita, harcos bábu, papír-sárkánvok), oktatásra (színes kivágható papírtáblák, képeskönyvek, számolótábla, elemi iskolai olvasókönyv és számtan, jellemkönvv, erkölcstan, képes folyóirat gyermekek részére, festékkészlet). Felnőttek szárakozására különféle színes és feliratos kártyák, pompás díszítésű tollabda — racket, virágvázák bambuszból— vasból ; babaünnepélyhez szükséges 15 drb császári és udvarnoki figura a megfelelő felszereléssel, mely az egész küldeménynek legbájosabb része. A japán zenei hangszereknek két főtípusát találjuk a gyűjteményben. Az egvik a japán polgárnő hangszere, a 13 húrú koto (sono-koto) plektrummal és védőtokkal, a másik a geishák hangszere, a háromhúrú, hosszúnyakú shamizen, falra akasztható tartó-rámával, plektrummal és szintén védőtokkal. A textiliák és általában a viselet-felszerelés köréből említünk egy szép párnát, továbbá azt a vánkost (woman), melyet az alvó japáni nő kényes frizurája kímélése végett lefekvéskor nyaka alá helyez. Továbbá vászon köpeny, kisebb-nagyobb takarók, törülközők, kendők, zsebkendők egész sora, egész női öltönyök, szandálok és cipők mindenféle fajtája, hajtűk, fésűk szebbnél szebb példányban, kézitáskák, különféle kivitelű legyezők, egy-egy esernyő és teljes 2*
