Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom

352 Boros- és más italosedények. Az alföldi ember ivóedényei az italok szerint változnak. Vizesedényei : kút közelében a veder. Szegényember felhúz egy veder vizet, a kút kávájához támasztja a vedret, kilöttyint a vízből egy keveset és jót iszik belőle. A folyó közelébe nagykarimájú kalapja széléből, vagy beütött tetejéből iszik. Sőt a könnyebben hajló gyermek lehasal a földre, tóból, pocsolyából jóízűen szürcsöl. Ha a vizet el kell vinni, cserépkorsóval megy vízért. A cserép vizesedények két fajtáját használja : a kanlát és a korsót. A kanta bőszájú vizes cserépedény, van fehér mázolatlan vászon kanta, melyet vidékünkön kerezsi kantának hívnak, vagy poharas, rostás csecseskorsó. Ez a korsó abban különbözik a kantától, hogy tetejére a fazekas poharai képez ki és a pohárba rostát (szűrőt) csinál, hogy a nyitott kutakban oly gyakori szeméttől megszűrje a vizét. Legnagyobb tökélyre vitték a szűrőkészülék gyártásával a nádudvari ősi korsósok, akik fekete füstölt korsóikba olyan sűrű rostát múzeumban. Neuzeitlicher kleiner glasierter Krug, Grabfunde. Déri Museum. Fig. 97. ábra. Üjkori kis mázoskorsó, sírlelet. Déri tette

k Wy alig megy át mn vAnm non 7 ^ » i rajta a víz. lettek ezt azért, mert a Nádudvar körüli puszták kútjaiban tömérdek víziborjú (gőte Triton eristatus és Triton punctatus) van és a nép nemcsak útálja, hanem azt a babonát hiszi, hogyha az ember megissza, megnő a gyomrában és azt átrágja. Ez a sűrű rosta nem bocsátotta be a gőtét. Korsó is kétféle van. Vászon s mázas. A vászon (mázatlan) szintén kétféle : van fehér kerezsi fajta és füstölt nádudvari fajta. A tanyai nép nagyon szerette a füstölt fekete korsót, mert ez a vastag, erősfalú korsó párolgása folytán a vizet