Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom

348 családi alkalmakra, de eladni nem volt szabad senkinek. Senki sem társpohárt, se mesterasztalra a maga borából nem adhat, hanem a város csapszékeirül hozasson bort sub poena 200 frt — rendeli el 1682-ben a városi tanács.

1 — A Debrecenben lakó görög kereskedők a maguk italára hordó bort vettek, a város lefoglalja, mert nem csapszékből vették.

2 Megtörtént az is, hogy a kollégiumi diákok egyik, a huszti rektorságra menő barátjuk búcsúztatására bort vásároltak, a város közegei elvitték. A diákok felháborodva tiltakoztak a városi tanács Fig. 94. ábra. Borosedények. Fent balról jobbra : rézkulacs, csikóbőrös kulacs, festett fakulacs. Lent : orros-céhkorsók, elől rézitce, zöldorros, feketeorros. Déri múzeumban. Weingefässe. Oben von links nach rechts : kupferne Feldflasche, Feldflasche mit Rosshaut überzogen, bemalte hölzerne Feldflasche. Unten Zunftkrüge mit nasenförmiger Öffnung. Vorne kupferne Halben. Déri Museum. előtt az eljárás miatt.

3 Egész sorát találjuk meg a jegyzőkönyvekben a fogyasztási kihágásoknak. Ellenben van följegyzés arról, hogy a borbevitelt és kivitelt megengedték bizonyos feltételek mellett. Szóval a debreceni fináncok teljes erővel működésbe voltak már századokkal ezelőtt is. 1 Városi jegyzőkönyv. 1682. 249. DVL. 2 Városi jegyzőkönyv. 1667. 21. DVL. 3 Városi jegyzőkönyv. 1667. 95. DVL.