Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom

344 szabad. A város számára kell árulni, cseberszámra kell megvenni, alkalmas helyen árullyák.

1 A tanács a serfőzésre is nagy adót vet ki. A serfőzők ezt sokallják és instanciát adnak a tanácshoz, a következőt határoznak : A serfőzők instanciáját megtekintvén, a T. Tanács megengedte, ahogy aki főzni akar sert, Rfrt. 40 fizessen, sert mindazonáltal jót főzzenek, másképpen serbírák uraméknak imponálta tik, hogy az alkalmatlan sernek fenekét kivágják, az előbbi restanciájukat pedig megfizessék, addig hozzá se foghassanak.

2 A serfőzők nem nyugodtak bele, s midőn újra kérték sérelmük enyhítését, a tanács az előbbi kondíciók mellett 35 Rfrt-t megengedte. 1671-ben már elrendelik, hogy a méhsert Cegléden a város boltjában kell árulni és mint számadások mutatják, külön sercsaplárt és mellette szolgálót tartanak. Sőt 1680-ban serházat is építtet a város. 217 Rfrt 39 dénárért.

3 A városi tanács 1669 óta a serfőzést bérbeadta serfőző embereknek, de a serkészítés ellenőrzésére saját közegeit, a serbírákat bízta meg.

4 A városi jegyzőkönyv szerint 1728-ban Empak Jakab serfőzővel köt a város szerződést, aki nemcsak sert, hanem pályinkát is főz. Fizetése lészen hónaponként 30 Rfrt. Minden egész főzésből 3 kiscseber ser. A pálvinkának, melyet főz, fele az övé. Ellenben a Malátot a Nemes Város tartozik adni, úgy azonban, hogy a gyertya adása és szükséges legények tartása s egyéb akármi névvel nevezhető accidentiák a serfőzőt illetik. A csapszékekre hordozása a sernek a Nemes várost illeti, de fel- és lerakásában a serfőző legénységével segítségül legyen. Árpát, komlót, amelyet alkalmasnak ítél, inspektor uram hírével maga választhat, hogyha penigh akár főzésben, akár másban valami kár miatta vagy általa következnék, tartozik megtéríteni. Egyszóval mindenekben híven, igazán és engedelmesen szolgálni.

5 A XIX. században a város a Péterfián serfőző házat építtetett és ez nevezetes volt, mert utcát is neveztek el róla. Serházutca (ma Honvéd-utca). Az utolsó serfőző Szikszai József törekvő iparos volt, aki az 1870-es években modern főzdét rendezett be. Azonban a behozatal elnyomta sikerét és 1880 elején leállította üzemét.

6 A sergyár még ma is áll a Magoss Györgytér 2. szám alatt. 1 Városi jegyzőkönyv 1676. 44. 1. DVL. 2 Városi jegyzőkönyv. 1683. 730. DVL. 3 Zoltai Lajos : Debrecen a török uralom végén. 1902. 112. 4 Városi jegyzőkönyv. 1669. 533. lap. DVL. 5 Városi jegyzőkönyv. 1728. 73. lap. DVL. 6 Zelizy : Debrecen egyetemes leírása. Debrecen, 1883. 736. lap.