Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom

314 szilva egy kissé savanyú, ezért ősszel egy réteg bercencei szilvaréteget főznek rá. Ekkor már jó édes. Ebből készül télen, de különösen nagypénteken a szilvacibere. Aszalás és az aszalvány. A debreceni és környéki nép ami gyümölcsöt el nem tud fogyasztani nyersen, a gyümölcs neme szerint vagy megaszalta, vagy lekvárnak kifőzte. Aszaltak almát, körtét, magvaváló szilvát, cseresznyét, meggyet, sőt ribizlit is. A debreceni polgári házaknál kenyérsütésre elkészítettek egy kemence gyümölcsöt. Ez akként történt, hogy az almát, körtét felhasogatták, magházát kivágták és szép vékonyan egy-egy vesszőből font kerek szárítóra, vagy aszalóra tették. Mikor a kenyér kisült, a forró kemencébe ezeket az aszalókat betolták és ott volt a gyümölcs, míg a kemence ki nem hült. Mivel egy héten 3—4-szer sütöttek, az aszalás gyorsan ment. Érdekes volt a ribizliaszalása. A ribizlit kocsányosán aszalták meg. Mikor megaszalódott, megdörzsölték tenyerük között és a kocsánya lehullott. Ezzel kitisztították. A debreceni ember a munkát aszalásnak, aki végezte, aszalós-nak, ahol végezte, aszaló-nak és az aszaltgyümölcsöt aszalvány-na\í nevezi. Ezt csinálta a debreceni ember kicsinyben. A Tiszaháton, hol a Tisza-szabályozás folytán ármentesített területen nagy Tiszakertek keletkeztek, rengeteg besztercei szilvát, almát, körtét termelnek és nagyban aszalták a szilvát. Ezt a nagybani aszalást Cigándon így írja le kántor Mihály igazgatótanító i

1 A cigándi ember szilvát, almát és körtét szokott aszalni, leginkább a maga szükségére, meg hogy rokonnak, komának, szomszédnak legyen miből karácsonykor ajándékot adni. Az aszalás az „ember", (vagyis a férfi) dolga, mégpedig a „vén emberé", az „atyusé", aki a szilvást őrzi. Az aszalás ott történik a tett helyen, a kertben. Már jóelőre hozzákészül, az őrzés idején. Megszedi a legszebb szál vesszőket a cinegésben s azokból megfonja az aszalósövényt. Hossza 2 m., szélessége 1 m. A szilvaszedés napján elkészíti az aszalóhelyet. Ennek három része van : az aszalógödör, aszalótorok vagy melegvezető és a tüzelőgödör (1. a 82. ábra). Az aszalógödör 80 cm. mély, 80 cm. széles és 180 cm. hosszú. (A számok inkább arányokat fejeznek ki. Ki mérne a szilvásban centiméterrel?) Erre keresztfákat rak s azokon helyezi el az aszalósövényt. Jó erősnek kell lennie, hogy 8—10 véka szilvát megbírjon, mert ennyi az egyszeri felöntés. A tűz az aszalótorokban ég, mely a melegvezetés 1 Kántor Mihály hozzám intézett levele.