Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom

315 miatt egy méter hosszú. Ez köti össze az aszalógödröt a tüzelőgödörrel s nem egyéb, mint a föld alatt ügyesen, alagútszerűen fúrt lyuk. A tüzelőgödör csupán arra való, hogy a tüzet megrakni és igazgatni lehessen belőle. A melegvezető azért olyan hosszú, hogy a lángot ,,elenyésztesse'\ mert az aszalógödörbe már lángnak nem szabad jutni, csak melegnek. Az aszalósövényt még ódaldeszkával veszik körül (gömbölyű fa kettéhasítva), hogy a szilvának legyen tartalékja. Az oldaldeszkákat kívülről földdel támogatják az aszalósövényhez. Az aszalógödör végén a füstnek nyílást hagynak, hogy arra járjon. Aszalásra csak egészséges és ép szilva jó. Ezért felöntés előtt szigorúan megválogatják. „Egv-két törött szem az egészet Fig. 82. ábra. Szilvaaszalás Gigándon. 1. Aszalógödör átmetszetben. 2. Aszalósövény. 3. Tüzelés a gödörben. Pflaumendörren in Cigánd. 1. Dörrengrnbe im Durchschnitt. 3. Dörrenzaun. 3. Heizung in der Grube. bemocskolná. . ." Az aszalás ideje egy felöntés számára öt nap. Úgy értve ezt, hogy éjjel-nappal. Két napra megforgatják. Féloldalra húzzák, átválogatják és a kevésbbé aszalódottakat teszik a mejegebb helyre. Ettől kezdve állandóan figyelik és válogatják, mert a szilva egyik része már az öt nap eltelte előtt is teljesen megaszalódik. Ezeket kiszedik és a helyüket frissel töltik meg. I Iárom véka nyers-szilvából lesz egy véka „aszalt szilvaSzép tükörfényesre az olyan ember tudja aszalni a szilvát, aki nem nagylángú, hanem nagymelegü fát használ tüzelésre. Aszalásba ne fogjon az, aki a meleget szabályozni és használni nem tudja. Ha láng kerül az aszalósövény alá, vagy igen erős