Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)
Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom
312 még körülveszi szőlő- és gyümölcsöskert, a környező községeket is övezi gyümölcsös, de ezeket már eltünteti a fejlődő város. Nem érdektelen, minő gyümölcsöt termeltek apáink. Almák közül : nyári, őszi, téli almát. Legelébb érett a nyestalma, azután a borízű, lánycsecsű, oláhpiros, nyári búzás, őszi búzás, sóvári, kormosalma. A ficfa alma sok helyt terem a Tiszakertek-ben. A Tiszakertek a Tisza folyó árterén díszlő, leginkább a nedvességet kedvelő gyümölcsfákból áll. Tömérdek szilvafa van az ilyen kertekben. Másfajta gyümölcsökből csak azok maradnak meg, melyek a nagy nedvességet bírják. Az ötletes tiszavidéki gazdák megpróbálták az almát ficfába oltani és ez sok esetben sikerült. Kántor Mihály igazgató megkérdezte a cigándi gazdáktól, hogy sikerült-e az ilyen párosítás. „Hallottuk, oszt megpróbáltuk, sikerült" —- mondották a gazdák. Gyümölcse fanyar, kesernyés és kissé savanyú. Alapjában véve nem valami jó alma, de soká eláll és nem férgesedik. A körtefajták közül legelső az árpával érő vagy árpás körte, nyári szajkó, eperrel érő, citromkörte, császárkörte, cukorkörte, dinnyekörte, kurvakörte (nagyon szép piros körte, de az íze nem kellemes), izenborz-, pergamentkörte. Szilvák közül : mórabóra, bódi-, veres-, füge-, barack-, ringló (fehér, sárga, kék), duráncai, kökínszilva, macskatökszilva, bercencei, fosószilva. A pándi meggy, cseresznye kedvelt gyümölcs volt. Mint korai, igénytelen gyümölcsöt szerették a pöszmétét, ribizlit. A legelterjedtebb gyümölcs az eper. Eperfa minden háznál volt. Háromféle epret termelnek, fehér, fekete és tüdőszín epret. Az eper igénytelen, bőventermő, lombos — árnyékot ad. Gyümölcsét az aprójószág és gyermekek is nagyon szeretik. A tyúkok nyáron az eperfán hálnak. Néha ponyvát terítenek alá, egy nagyobb fiú felmegy rá, megrázza és lehull a rengeteg eper. Ilyenkor van nagy lakoma. A gyermeksereg, aszszonyok szedik, eszik az epret. Milyen fekete a gyermeksereg szája, milyen pompás fekete bajusz képződik az orruk alatt : gyön3 rörű nézni. Amit nem tudnak megenni, felszedik és belehányják a moslékba (cefré-be) s ebből főzik a pompás kisüstönfőtt eperpályinkát. Ha malac, vagy sok apró jószág van a háznál, ezek falják fel a maradékot. Az erdei szegény lakosság, eledel hiányában a vadgyümölcsöt eszi. A debreceni erdőkön nagyon sok a vadalma-, vadkörte-, vadcseresznye fa, sok kökénybokor volt és van ma is. A régi, elpusztult kertek elvadult gyümölcsfái ezek. Az erdei ember a vadkörtét, vagy mint ő nevezi, a vackort megfülleszti. Ez a művelet úgy történik, hogy a frissen szedett vadkörtét beteszi az ágy szalmájába, ezen alusznak, a gyermekek ezen hemperegnek két hétig. A vackor egy hét alatt kezd
