Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom

311 dézsába kicsepegjen, aztán a gomolyanyomón kézzel kinyomkodja. Kiteszi a"napra, hogy hadd érjen. Egy hétig a napon áll és így lesz belőle a gomolyasajt. Egy ilyen sajt 2—6 kg. súlyú. A régi Debrecen háztartásában előkelő cikk volt, gazda és cseléd nagyon szerette. Ma már a Hortobágyon készül, nem eszik annyira ezt a sajtot, inkább a sajt- és túrógyáraknak adják el. A juhtúró a gomolyából készül. Kégen minden gazdasszony tudott juhtúrót csinálni. Voltak külön juhtúrócsináló asszonyok, kik iparszerűleg csinálták és árulták a csípős juhtúrót. A juhtúró úgy készül, hogy a jó érett gomolvát meghámozzák, a belét megreszelik. Besózzák, egy kis tehéntejfellel összegyúrják cipónak. Hogy jobb ize legyen, egy kis kapormagot is kevernek bele. A cipót tányérba teszik, befedik, 3—4 nap múlva valami finom gyenge lesz a túró. A keveset tányérból fogyasztják el, ha sokat gyúrnak be, egy kis hordóba gyúrják, egy kis keménymagot szórnak a tetejére az ízéért, hónapokig eláll, de erős, csípős lesz. Ezt már nem mindenki szereti. A városi jegyzőkönyv adatai szerint a jómódú polgároknál hordó- és dézsaszámra állott a juhtúró. Ezt ette a gazda és cseléd egyaránt. Sőt a gazda ezzel is fizetett.

1 Teszik főtttésztára is. Sokan a galuskát juhtúróval szeretik. Én nem szeretem, mert a forró tésztán elolvad és nyálkás, zsírszerű anyaggal vonja be. Gyümölcs. A debreceni és a tiszántúli ember nem gyümölcsevő. Nem igyekszik termelni és a fáját sem szereti. Igaz, hogy a gyümölcsfa nevelése itt sokkal több gondozást kíván, mint másutt. Sokkal több az elemi csapás, mely gyümölcsöt, gyümölcsfát fenyegeti, így a gyümölcsfa nevelésének az itteni magyar sohasem volt híve. Sőt még most is nagy harcot kell vívni a szakegyesületeknek a gyümölcsfaültetése és gondozása érdekében. Ha a gazda gondozása, sőt akarata ellenére mégis megnőtt egy-egy fa, gyümölcsét még meg se kóstolja, hanem gyermekeinek adja, vagy a moslékba (cefre) szedeti fel. A Nyírségben már nem volt olyan mostoha a gyümölcstermelés. A gazda nemcsak udvarára ültetett egy párat, hanem a községen túl gyümölcs és szőlőskertek voltak és vannak. Ezenkívül a tiszai egykori ártéren, az ú. n. Tiszakertekben ezrével nő és bőségesen terem a szilva, kisebb mértékben az al ma. A Nyírségtől délre ez megcsökken. Debrecen várost 1 Dr. Zoltai Lajos : Tejtermékek és húsfélék vetélkedése a régi debreceni háztartásban. Debreceni Képes Kalendáriom 1936. 91. 1.