Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1934 (1935)

Függelék - A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása - Tartalom

305 Eszi főve, eszi sülve, eszi gyengén, éretlenül épúgy, mint éretten, meghántva, megőrölve, télen, nyáron, tehát egész évben egyaránt. A szegényember szükségből kenyeret süt belőle. Daráját a Nyírségben kása helyett rendszeresen eszik. Már augusztusban, a még fejletlen, gyengeszemű tengerit letörik, csövestől megfőzik és eszik. A kocsisok, napszámosok fanyársra húzzák, gaz-tüzön megsütik. Mikor megsült, a belső csuhájával a kormot letörlik róla és megeszik. A napszámos villával megy a tengeribe, tör két-három csövet, megfosztja, a tengerit a villa ágára húzza. Szalmát, vagy csutkáiziket szed, meggyújtja, rátartja a tengerit és úgy süti meg. A jó kocsis este, mikor már a lovakat kipányvázta, veszi a háromágú vasvillát. A villa nyelére gubáját teszi és az egészet a vállára veszi és úgy megy a tengeribe. Tör három cső gyengetengerit, tüzet rak. A villának minden ágára húz egy-egy cső tengerit és úgy süti. A haját, csuháját lovának adja, így minden bűnjelet eltüntet. A jó gyenge tejestengeri valami finom. Augusztus végére már megvénül. Ilyenkor a tengericsövet kés élével kissé megütögetik, megvagdalják, úgy sütik meg. A tanyákon, a falvakban a tengerit inkább főzik, mint sütik. Letörik a gyenge tengerit, megfosztják, csuháját lehúzzák, a selymét kitépik, a csövet két-háromfelé törik, a vasfazék, vászonfazék, vagy lábos aljára csuhát tesznek, azután vizet töltenek rá, újra csuhával betakarják, befedik és megfőzik. A főttengeri nagyon jó csemege. A tengeritörés után szemesen főzik meg. Ez abból áll, hogy meghántják és úgy főzik meg a fazékban, vagy a vasfazékban. Ilyen alakjában télen eszik. Előtte való nap beáztatják, megpuhítják és csak másnap főzik meg. Addig a szemek megpuhulnak, kihasadnak, szétnyílnak. Ezt azután egész vasárnap szemecskélik. Régen nagy tekintélynek örvendett. Az ilyen főtt tengeri a társaság együttszórakozásának főkelléke volt. Vitték és ették a színházban, az iparosbálokban. A mamák szilkébe vitték fel és úgy szemecskéltek. A csizmadiánék kedden a csizmadiaszínbe felvittek egy szilkével és sátoros társaikkal megszemecskélték. A tengeri közé vereset is főztek, hogy tarkább legyen. A tengerit tavaszig főzik. Tavasszal jön a pattogatott tengeri. A tiszántúli magyar nem ismer pattogót. Ez a szó Budapestről került vidékre. A tengerit megválogatják, meghántják. Megszórják. — A napon kiterítve szárítják. Ezután felkészülnek a tengeri pattogatásához. Tengericsutkából szép nagy gúla tüzet raknak. A pattogató rostába, mely mindig egy régi rosta, mely már füstölhető és éghet is a kérge, egy kis marék tengerit tesznek. Erre az asszony mellé kucorodik, a tűzre tartja és riszálja jobbra-balra. A tengeri melegszik, pattog, pörkölődik, egyik17